A magyar ember korábban öregszik, mint a görög vagy a holland

A nyugdíj előtt állók már a 65 év felettieket is idősnek könyvelik el, míg a nyugdíjasok csak 70 év felett mondják ezt valakire – derül ki az NN nemzetközi Longevity kutatássorozatából. A többség szerint a magasabb várható élettartamnak az ad értelmet, ha kevesebb stressz mellett jó egészségben tölthetünk több időt szeretteinkkel. Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal, hogy mindehhez elengedhetetlen a kellő anyagi háttér.

A tudomány fejlődésének hála egyre tovább élünk: Magyarországon a statisztikák szerint az utóbbi három és fél évtized alatt 7 évvel emelkedett a születéskor várható átlagos élettartam (2023-ban 76,5 év). Kérdés azonban, ha hosszabb ideig élünk, mennyire tudjuk magunkévá tenni az úgynevezett „longevity” szemléletet. Ezzel foglalkozik az NN Longevity kutatássorozata, amely azt a kérdést is körüljárta, milyen életkortól tekintünk valakit idősnek.

A még nem nyugdíjas magyar válaszadók átlagban 65 éves kortól, a nyugdíjasok pedig 70,5 éves kortól tekintenek idősnek valakit. Ebben szembetűnő a különbség köztünk és más népek között: sokkal korábban könyvelünk el valakit idősnek, mint a vizsgált további 10 országban. A tizenegy vizsgált ország átlagában a nyugdíj előtt állók szerint 68 és fél éves, a 65 év felettiek szerint pedig 76 és fél éves kortól kezdődik az időskor. Ennek oka lehet, hogy nálunk még mindig alacsonyabb a születéskor várható átlagos élettartam, mint Nyugat- vagy Dél-Európában.

Ami a várakozásokat illeti, a 18 év feletti, de még nem nyugdíjas magyar válaszadók 60 és fél évesen szeretnék abbahagyni a munkát. Vagyis már négy és fél évvel a hivatalos nyugdíjkorhatár előtt, és öt évvel az általuk „időskornak” tekintett életszakasz előtt valami másnak szentelnék az idejüket.

Mi ad értelmet a hosszabb életnek?

Nagyszüleinkhez képest tehát akár évtizedekkel tovább élhetünk, kérdés azonban, hogy képesek vagyunk-e a plusz éveket értékesen tölteni. Ezért az NN azt is vizsgálta, milyen szempontok, célok adnak értelmet az életnek, mit szeretnénk csinálni a megszerzett plusz éveinkkel.

A válaszokból kiderült, hogy a lelki béke, az emberi kapcsolatok, az egészség és a pénzügyi biztonság számít leginkább a céllal és tartalommal teljes életet keresőknek. A magyar válaszadók többségének (61 százalék) életcélja elsősorban a nyugodtabb, kevésbé stresszes élet. Második helyen a szeretteikkel való együttlétet (56 százalék) említették, de fontos szempont az egészséges életmód folytatása is (54 százalék).

„Egyértelműen pozitív az a fajta tudatosság, hogy foglalkozunk a hosszabb távú jövőnkkel és hogy a minőségi élet kapcsán a pénzügyi szempontok is erőteljesen jelen vannak a döntéseinkben” – hangsúlyozta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója, aki kiemelte: „a válaszadók 46 százaléka például a jövőbeni pénzügyi biztonság megteremtését nevezte meg kiemelt céljának. A mi feladatunk, hogy ehhez minden lehetőséget megadjunk termék és információ oldalról egyaránt.”

Abban azonban szintén van eltérés a magyarok és más népek gondolkodása között, hogy mi is adhat tartalmat az életünknek. Míg a tizenegy ország átlagában az emberek 46 százaléka szerint az érdekes és élvezetes dolgok adnak értelmet az életnek, ez az arány a magyaroknál mindösssze 37 százalék. Ugyanennyien mondták azt, hogy szeretnének új dolgokat kipróbálni, például utazni, más kultúrákat megismerni, miközben a nemzetközi átlag ennél magasabb, 41 százalék. Ami az élethosszig tartó tanulást illeti, a magyar válaszadók csak 27 százaléka mondta, hogy szeretne új dolgokat megtanulni, új készségeket elsajátítani, szemben a nemzetközi szinten mért 31 százalékos átlaggal.

piacesprofit.hu