Minden madárnak élettörténete van, és minden madár egy egyéniség

facebook megosztás

Önkéntes madármentő, kertészmérnök, végzett szakács és szakoktató, aki dolgozott Ausztriában is. Korábban sokat utazott, bejárta Európát. Jelenleg munkanélküli, havonta 22.800 forint szociális támogatást kap és a Dózsa György utcai otthonában gyógyítja a madarakat. A 250 négyzetméteres udvart bokrok, fák, virágok tarkítják. Szinte látni sem lehet hova vezet a kacskaringós, szűk kis út. A kutyaugatás, a kakaskukorékolás harmóniát alkot a madarak énekével. A „karmesterük” Benedek Tamás készségesen bemutatja az ideiglenesen nála tartózkodó vendégeit.

A ’80-as években kezdtük édesanyámmal a varjúfiókák mentését a Sétakertben. A szakadó esőben, villámlásban 14 darab fészekből lepotyogó fiókát gyűjtöttünk össze. Közben bővült a paletta, rengeteg galamb került hozzám – idézte fel a kezdeteket. Ez a pávagalamb beröpült egy lakásba, úgy hozták ide, a másik, a kacagógerle, tenyész galamb egy különlegesség. Külön vannak egymástól elhelyezve. A gólya délután került ide Miklósfáról, mert kiesett a fészkéből és nem tudott felszállni. Egy kutya bármikor elkaphatta volna. Várom a természetvédelmi őröket, hogy elszállítsák Székesfehérvárra. Megetettem egy pici hallal. A dolmányos varjú egy intelligens, barátságos madár és köszönni is tud, a hollófélékhez tartozik. Az egerészölyveket elvitték Fenékpusztára, naposcsibék foglalták el a helyüket az óriási banánfa előtt, egy dobozban. Egy külső szekrényben vetési varjúk várakoznak. A vetési varjú védett madár, eszmei értéke 50 ezer Ft. Egyiknek a szárnya, másiknak a lába tört el. Odébb egy törött szárnyú, balkáni gerle éppen lábadozik. A Garai utcából idekerült piros fejű fakopáncs rövidesen mehet az útjára, elengedik. Az alaptáplálékuk túróból, tojásból, reszelt sárgarépából és tojáshéjőrleményből áll. A tojáshéjőrlemény a csont- és tollképzésben fontos a számukra. A kis kamra félhomályában található Benedek Tamás legszebb madara, a nagyon barátságos macskabagoly. Magyarországon őshonos fajta a fülesbagollyal egyetemben. Zsigmondnak hívja, bár a párja, Hajnalka azt javasolta, legyen inkább Ottó, mert a madármentő édesanyja is Ottónak becézte a baglyokat, de most maradt a Zsigmond keresztnév, így szólítják a Zalakomár mellett, az út szélén megsérült madarat. Elsodorta egy autó és súlyos agyrázkódást kapott. Sötét helyre tette egy dobozba, és 3 nap ápolás után 2-3 falat csirkeszívet elfogadott. Elengedhető lenne, de még lassú a mozgása, és ebben az iszonyatos melegben még marasztalják egy ideig. Hogy megszerette a megmentőjét, az is mutatja, hogy etetés közben nem vágja bele a körmét a kezébe. Érzékeli, hogy megmentette az életét, de hogyha kirepül, egy pillanat alatt el fogja felejteni.

Eddig egy macska és 4 erdei fülesbaglyot nevelt Tamás, a Sétakertből kapta őket. Miután meggyógyultak, átkerültek Orosztonyba, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítványhoz, ahol dr. Klein Ákos biológus, az alapítvány ügyvezetője tovább neveli, visszavadítja, végül elengedi őket. A baglyok és a fokozottan védett, nagyon ritka madárfaj, a kékvércse a vetési varjú fészkébe rakják le a tojásaikat, ezért nem szabad leverni a lakóhelyét. Mostanában pedig az a trendi, hogy leverik a varjúfészkeket – fejezte ki aggodalommal a madármentő. Az évek során azt is kitapasztalta, az erdei fülesbagoly sokkal vadabb, a macskabagoly pedig nagyon barátságos, olyan, mint egy cica. A Sétakertben, a nagy platánfákon lehet látni őket.

A vörös kakas, Zoltán állt meg észrevétlenül mögöttünk, ahogy kijöttünk a macskabagolytól. Tamás gyorsan kézbe vette, hogy elzárja, nehogy megtámadjon. Közben hirtelen hangos kukorékolásba kezdett, biztosan fölment a vérnyomása. Zoltánnak 1, a testvérének, Mihálynak 2 felesége van. Zoltán és a felesége, Pipó szabadon mászkálhat az udvarban. Mindkét kakast nem lehet kiengedni, mert hiába származnak egy családból és hiába keltek ki egyszerre, széttépnék egymást.

A növények, a virágok elanyátlanodtak ebben a melegen. A párja, Hajnalka gondozza őket, de segít neki a madaraknál is. Dávid fia pedig egy mini konyhakertet ápol az udvar végében.

Sajnos Kanizsán nem szeretik a galambokat, kidobálják az emeletről a fiókákat. A törött szárnyú balkáni gerlét is autó ütötte el. A pincében is laknak galambok. A versenypályájuk itt húzódik a város felett, és előfordul, hogy elfáradnak és lezuhannak. Egy szlovén versenygalamb került legutóbb hozzám a Mindenki Sportpályájáról, egy szerb már korábban itt lakott, és közben lett egy gyerekük, de most már elvesszük tőlük a tojást. Jól érzik magukat nálunk, és nem akarnak továbbrepülni. Itt maradnak, de mi nem esszük meg a galambhúst.

Az udvarról a teraszra érve folytatódott az ismerkedés a madarakkal. Vannak díszmadarak is – mutat rá Csipire és feleségére Tamás. – Budapestről kaptam őket, és nagyon barátságosak. Fischer törpepapagájok. Mohika énekes papagáj, ő a mohazöld tollazatáról kapta a nevét. A két barátságos és tanulékony széncinegét, amikor felnőttek, kiengedték a kalitkából, de visszarepültek. A lisztkukacot, a túrót és a vizet kiteszik nekik az árnyas teraszra és estefelé vagy hajnalban, ha megjelennek, táplálkozhatnak. Ha találnak maguknak párt vagy egy jó helyet, akkor továbbállnak.

A hűvös lakásban is laknak madarak, konyhában, előszobában egyaránt

Minden madárnak élettörténete van, és minden madár egy egyéniség. A csókát a Hevesi utcán találta egy kisfiú és az apukájával idehozták. Gerincsérülése volt, de most már tud egy kicsit döcögni és elfogadja az élelmet. Az örvös galamb Magyarországon a legnagyobb testű galambfajta vonuló, télen nem marad itt, visszarepül Olaszországba. Nagyon barátságos, kedves madár. A Platán soron a fészekkel együtt leesett a fáról. Nagyon fontos táplálékuk a sárgarépa, a keménytojás, a tojáshéj, a túró, a liszt és a kukacőrlemény. A füstifecskék építkezésről kerültek ide a precíz, mérnöki munkára emlékeztető fészkükkel együtt.

Benedek Tamás nem hallgatta el azt sem, hogy már feljelentették. Azt úgy látszik, nem tudták, hogy kötött egy megállapodást a Déri János igazgató által vezetett Hortobágyi Madárkórházzal, melynek értelmében a madárkórház kihelyezett telephelyének tekinthető az otthona. Fogadhat fokozottan védett madárfajokat, amelyek 6 hónapon belül elszállításra kerülnek. Így például a gólyát is itt tarthatja, ami ellenkező esetben bűncselekmény lenne. Rendelkezik önkéntes madármentő vizsgával, és ha odakerül hozzá egy védett madár, rögtön lejelenti a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak, és ha megmenti, továbbviszik egy Székesfehérvár melletti telephelyre. Ha valaki megkérdi tőle, hogy mivel segítheti a munkáját, azt válaszolja, hogy lisztkukacot, 1 csomag túrót, 10 tojást hozzon.

Most a hálószobába megyünk – invitált tovább barátságosan Tamás. A párjával együtt a galériázott szobában laknak a madarakkal. Nem lehet 10 óráig elszundikálni a háziaknak, mert reggel 5 óra után megkezdődik a csipogás.

A könyvtár előtt találta a nagyon barátságos énekesrigót Cseke Zoltán, a Thúry-iskola egykori igazgatója, és el is jöttek meglátogatni a feleségével. Én csak szépségnek hívom. Van, amikor a teraszon alszik, van, amikor a hálószobában. Nem akar elrepülni. Van még két feketerigónk, azok is mindig visszajárnak. Kell átmeneti idő a számukra, hogy hozzászokjanak a vad körülményekhez és megszerezzék maguknak az élelmet. Ilyen gyilkos melegben viszont olyan kemény a föld, mint a hűtőszekrény oldala, nem tudják feltörni a földet és kiszedni a gilisztát. Ha lenne egy tartós eső, akkor nem maradnának itt. Mindenkinek azt ajánlom, hogy tegyenek ki vizet egy lapos tálcában, hogy tudjanak inni a madarak.

A következő csapatot a verebek alkotják. Rengeteg balkáni gerle van a városban, de érkezett hozzám nyaktekercs is, amilyent még nem láttam Kanizsán. 180 fokban ki tudja fordítani a nyakát, és hangyatojással táplálkozik. A sarlósfecske pedig 230 km/óra sebességgel tud repülni, egy csodálatosan szép madár. Az egyik énekesrigó a madármentés csodamadarának tekinthető. Átment rajta a kaszálógép, egyik ujját levágta, a szárnyából kivágott egy darabot és a combcsontja is eltört. A lábát sínbe kellett tenni, kész csoda, hogy él. Szerencsére jó az étvágya. A másiknak pedig 1 lába maradt meg. A pinty úgy fejezi ki a gazdája iránti szeretetét, hogy mindig a fejére száll, ha meglátja, ott érzi jól magát.

Szeretek a madarak között élni – hangsúlyozza az állatmentő, mert nagyon hálásak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől, de leginkább a magánszemélyektől kapott támogatásból tartják fenn az állatokat, és jó kapcsolatot alakítottak ki az állatmenhellyel is. Egy világot járt tengerésztől pedig macskakonzervet, búzát kaptak. Benedek Tamás önként vállalt munkájában sokat segít Horváth László kiskanizsai állatorvos. Önzetlenül, soha nem kért egy fillért sem. Önkéntes tevékenységük elismeréseként a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi csoportja oklevelet adományozott a párnak, a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület pedig 2023-ban az Év Civil Önkéntese címet adományozott Benedek Tamásnak.

S hogy milyen madár után vágyakozik a madarak megmentője? – Egy olyan fehér hollóra, amelyik ott is maradna náluk.

BAKONYI Erzsébet

(Megjelent a Kanizsa Újság 2024. július 17-ei számában.)

 

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.