Magyar katonák Irán hegyei között
Száznegyven évvel ezelőtt vette fel a kapcsolatot – osztrák magánorvosa révén – a bécsi udvarral a perzsa sah, majd a következő esztendőben, 1878. júliusának elején a Habsburgok fővárosába látogatott, éppen az időtájt, mikor az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai megkezdték előrenyomulásukat a Balkánon, Bosznia irányába. Nemsokára a monarchia katonai szakértői már Irán hegyei között tanították a hadművészetet a perzsáknak…
Nászerad-Din perzsa sahnak eltökélt célja volt, hogy – hatalmának megőrzése érdekében – modernizálja Perzsia hadseregét. Asah a személyi orvosa, az osztrák Jakob Eduard Polak révén lépett kapcsolatba a Habsburg udvarral, majd 1878. július 5-én Bécsbe látogatott. Egy pompás katonai parádét rendeztek számára, őt pedig annyira rabul ejtette a katonai bemutató látványa, hogy szerződést kötött majd 30 ezer modern ismétlőpuska és egy tucatnyi ágyú megvásárlásáról, valamint megállapodott egy állandó katonai misszió teheráni létesítéséről is.
A megállapodásnak megfelelően 1879 januárjában, Schönowsky von Schönwies tábornok parancsnoksága alatt 30 osztrák-magyar tiszt érkezett a perzsa fővárosba, és hozzáláttak az iráni hadsereg teljes átalakításához. Egy hétezer fős gyaloghadosztály felállítását tűzték ki célul, amelyben az európai hadszervezeti mintáknak megfelelően gyalogezredek, vadászezred, tüzérség, utászok, sőt, még egy katonazenekar is volt. Az arab katonáktól ugyanolyan fegyelmet kívántak meg, mint az osztrák-magyar hadsereg bakáitól, cserébe rendszeres és magasabb fizetést kaptak, mint más perzsa katonák és emellett modern, európai felszereléssel is rendelkeztek.Ugyanakkor egy orosz katonai misszió is érkezett Teheránba, amely – kozák mintára – szintén egy iráni hadosztály megszervezéséhez fogott. A perzsa „Osztrák Hadosztály” 1880 áprilisára érte el a harckészültséget, első bevetésére pedig 1880 októberében került sor, amikor Wagner von Wetterstädt vezetésével levert egy azerbajdzsáni kurd felkelést. A siker ellenére mégsem az osztrák mintára felszerelt, hanem az oroszok által kiképzett „Perzsa Kozák Brigád” adta később a modernizált iráni hadsereg magját.
A következő években a Monarchia beszüntette a misszió finanszírozását, így a tisztek rövidesen hazatértek Közép-Európába. A perzsa sahnak, majd utódjának, Mozaffarad-Diniráni uralkodónak nem kis erőfeszítések árán sikerült elérni, hogy néhány osztrák-magyar tiszt visszatérjen Perzsiába, és szakértelmével támogassa az ország haderejét. Így például Wetterstadt 1886-ban, miután nyugdíjba vonult a császári-királyi hadseregből, visszatért Iránba és újjászervezte a hajdani „Osztrák Hadosztályt”, Artur Kostersitz von Marenhorst pedig egy katonai akadémiát vezetett annak 1911-es bezárásáig.
Felvezető fotónkon az Osztrák-Magyar Monarchia katonai szakértői által kiképzett perzsa hadosztály díszszemléje látható.
Dr. Papp Attila