Elemzők: kedvezően változtak a munkaerőpiac mutatói májusban

Kedvezően változtak a munkaerőpiac mutatói májusban az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, de bizonytalan, hogy ez a tendencia folytatódik-e.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 654 ezer volt. A munkanélküliek száma 209 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt.

A foglalkoztatottak száma egy hónap alatt 35 ezerrel nőtt, az egy évvel korábbinál 15 ezerrel kevesebb volt, míg a munkanélküliek száma április óta 7 ezerrel csökkent, de alig 800-zal volt csak kevesebb, mint egy éve.

A március-májusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 33 ezerrel elmaradt az egy évvel korábbitól, a munkanélküliek átlagos létszáma 208 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szerint érdemi pozitív elmozdulás történt a magyar munkaerőpiacon, a foglalkoztatottak száma nagyjából ledolgozta az áprilisi visszaesést és héthavi csúcsra emelkedett. A vártnál kedvezőbben alakult a munkanélküliségi ráta. A munkanélküliek májusi száma az idei év legalacsonyabb adata, és még a tavalyi átlagnál is alacsonyabb, de a változás tartóssága még kérdéses.

Miközben folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása, addig a gazdaságilag inaktívak száma jelentősebben zsugorodott, ami azt jelenti, hogy a népességfogyás mérsékelt arányban járult most hozzá az inaktivitás csökkenéséhez és 28 ezren visszatértek az aktív státuszba. Ráadásul a foglalkoztatottak száma még az aktívak számát is meghaladó mértékben bővült.

A pozitív munkaerőpiaci változás könnyen átmenetinek bizonyulhat mivel az elemző szerint az első negyedévi gazdasági élénkülés részben egyszeri tényezőkhöz köthető, a második negyedéves adatok pedig már mintha a kifulladást jeleznék.

Virovácz Péter úgy látja, hogy az év vége felé közeledve pedig egyre égetőbbé válik a jövő évi bérek kérdése, a hároméves bérmegállapodás biztosan revízióra szorul, miközben az szja-rendszer várt átalakítása is új helyzetet hozhat. A friss adatok fényében az ING Bank fenntartja az idei évi munkaerőpiaci prognózisát, miszerint 4,5 százalék körüli átlagos munkanélküliségi rátára számít - tette hozzá a szakember.

Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a tavaszi hónapok némiképp kedvezőbb képet mutatnak a hazai munkaerőpiac állapotáról. A foglalkoztatás alakulásában szerepet játszott a gyermekgondozási ellátás miatt tartósan távol lévők számának csökkenése, amely mögött az alacsonyabb születésszám és a korábbi munkaerőpiaci visszatérés húzódik meg.

Nőtt ellenben a hazai háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozó ingázók száma, és kismértékben emelkedett a közfoglalkoztatottak száma is. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma, így 48 ezerrel maradt el megelőző évi szintjétől, amiben szerepet játszik a gyenge munkaerőkereslet, amely a visszafogott növekedésre és a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságra vezethető vissza, miközben ezt a hatást a nagy beruházások termőre fordulása részben ellensúlyozhatja.

Előretekintve a munkaerőpiaci helyzet is a gazdasági teljesítménytől függ, a növekedés beindulása a munkaerőkeresletet is élénkítheti, várhatóan már a második félév során. Ugyanakkor a fordulat lassan mehet végbe, a vállalatok elsőként a meglévő kapacitásokat kezdik kihasználni és csak tartós növekedés esetén kerülhetnek ismét előtérbe a létszámbővítési tervek. Emiatt a foglalkoztatottak számában éves átlagban a GFÜ-nél még mérséklődésre számítanak, jövőre viszont már bővülés jöhet, a munkanélküliségi ráta azonban 4 százalék felett alakulhat.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is a vártnál kedvezőbbnek találta a munkaerőpiac májusi adatait: a foglalkoztatottak száma az idén mért legmagasabb érték a munkanélküliségi ráta az előző havinál 0,2 százalékponttal alacsonyabb. Kérdés persze, hogy a jobb adat mennyire jelez előre egy tendenciaváltást.

Amennyiben a külföldön dolgozó magyarok egy részét sikerülne hazacsábítani, akkor az további lökést tudna adni a foglalkoztatotti létszám bővülésének, valamelyest ellensúlyozná a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. A vártnál kedvezőbb adatban talán az ipar jászhatott szerepet, hiszen itt a nagyberuházások munkaerőigényének - amennyiben azt a hazai munkaerőpiacról elégítik ki - meg kell jelenniük és az utóbbi hónapokban kedvező ipari adatok érkeztek. A kormányváltáshoz kapcsolódó átrendeződések viszont a májusi adatokban még vélhetően nem látszódtak - állapította meg.

Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior elemzője azt emelte ki, hogy nem látható egyértelmű trend a munkaerőpiacon, a márciusi kedvező elmozdulás után gyenge adatok jelentek meg áprilisban, majd most ismét kedvezőbb adatokat közölt a statisztikai hivatal. Kedvező, hogy a gazdaságilag aktívak száma (vagyis a potenciális munkaerő-állomány) ismét emelkedett és már többen kerestek is munkát a vizsgált hónapban, de egy hónap adataiból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni - vélekedett a szakember.

Kitért arra, hogy a közel-keleti konfliktus okozta bizonytalanság is lassítja a munkaerőpiac stabilizálódását. A gáz- és olajárak emelkedése a növekvő vállalati rezsiköltségek és szállítási költségek miatt helyezhetnek nyomást a vállalatokra. Ilyen helyzetben a költségcsökkentés egyik eszköze lehet a munkaerőcsökkentés, vagy a részmunkaidős foglalkoztatás szélesebb körű alkalmazása. A kilátásokat tovább árnyalja a negatív demográfiai trend és a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatásának június elején bejelentett szigorítása is.

Az MBH Banknál nem számítanak arra, hogy a munkanélküliségi ráta a 4 százalékos szint felé mozdul a következő hónapokban. 2026-ra 4,6 százalékos munkanélküliségi rátát várnak.

MTI