Nyugdíj mellett is dolgoznak a magyarok: a többségüknek nem a pénz az egyetlen ok a munkára

Minden tizedik nyugdíjas dolgozik Magyarországon, de korántsem ugyanazért. Míg egyeseknek a megélhetésükhöz vagy a nyugdíjuk kiegészítéséhez van szükségük a keresetre, mások számára a munka öröme, az aktivitás megőrzése és a hasznosság érzése a legfontosabb. Egy friss felmérése szerint a motivációk és a nyugdíjas évekre való anyagi felkészültség megítélése között is jól látható összefüggés van.

Az OTP Nyugdíjpénztár friss felmérésében megkérdezett 700 nyugdíjas tizede végez jelenleg valamilyen munkát. Legtöbben alkalmi vagy időszakos feladatokat vállalnak, de vállalkozóként vagy önállóan, illetve rész- vagy teljes munkaidőben is dolgoznak nyugdíj mellett.

A munkavégzés mögött sokféle élethelyzet húzódhat meg. A dolgozó nyugdíjasokat nem kizárólag anyagi megfontolások motiválják. Bár 39%-uk számára a jövedelmi szempontok meghatározók, a többség számára a munka az aktivitás, a közösséghez tartozás, az önmegvalósítás vagy a munkavégzés öröme miatt is fontos. A válaszadók 27%-ának a munka öröme és a pluszjövedelem egyformán lényeges, 25% azért dolgozik, hogy aktív és hasznos maradjon, 9% pedig egyszerűen azért, mert szereti, amit csinál.

Nem mindegy, hogy miért dolgozik valaki nyugdíjasként

A munkavállalás oka a nyugdíjas évekre való anyagi felkészültség megítélésében is megmutatkozik. Azoknak, akik elsősorban azért dolgoznak, mert szeretik a munkájukat, vagy aktívak és hasznosak akarnak maradni, 67%-a úgy érzi, anyagilag megfelelően felkészült a nyugdíjas évekre. Hasonlóan látják a helyzetüket azok is, akiknek a munka öröme és a pluszjövedelem egyformán fontos: 64%-uk elégedett a korábbi anyagi felkészülésével.

A kizárólag vagy elsősorban anyagi megfontolásból dolgozók körében jóval borúsabb a kép. A pluszjövedelem miatt munkát vállalók 75%-a, a megélhetésért dolgozók 67%-a érzi úgy, hogy nem tett félre eleget az időskorára.

Az eredmények arra utalnak, hogy a nyugdíj melletti munkavégzés önmagában nem árulja el, milyen anyagi helyzetben van valaki. Van, aki számára a munka a tevékeny mindennapok része, másnak viszont a megélhetéshez szükséges kiegészítést jelenti. A különbséget az is befolyásolhatja, mennyire sikerült korábban felkészülni az időskor anyagi kihívásaira.

Az életkorral a munka szerepe is változik

A munkavállalás gyakorisága és a mögötte álló motivációk életkoronként is eltérnek. A 60–69 évesek körében a legmagasabb a dolgozók aránya: ebben a korosztályban minden negyedik nyugdíjas végez valamilyen munkát, míg a 70–79 éveseknél már 9% ez az arány.

A 70 év alatti korosztálynál a pluszjövedelem szerepe a legerősebb, a megkérdezetettek 64% említette ezt motivációként. Emellett a szakma vagy hivatás szeretete (30%) és a munkahelyi közösség (26%) is az átlagosnál fontosabb szempont. A 70–79 éveseknél ezzel szemben a munka személyes jelentősége kerül előtérbe: 66% szereti, amit csinál, 65% pedig azért dolgozik, mert fontos számára, hogy aktív maradjon.

A nemek között is vannak különbségek. A nők gyakrabban említették az aktivitás megőrzését (52%) és a hasznosság érzését (39%), míg a férfiak körében a munka szeretete emelkedik ki (52%). A pluszjövedelem mindkét nem számára hasonlóan fontos motiváció (a nőknél 50%, a férfiaknál 47%).

A nyugdíj melletti munkavállalás nem egyformán jellemző minden társadalmi csoportra. A férfi nyugdíjasok 18%-a dolgozik, míg a nők korében ez az arány 7%. Emellett az is jól látható, hogy a magasabb végzettség növeli a nyugdíj utáni munkavállalás valószínűségét: a diplomások 19%-a, az alapfokú végzettségűeknek pedig mindössze 6%-a végez keresőtevékenységet nyugdíjasként.

Az öngondoskodás választási lehetőséget ad

„Mindannyian azt szeretnénk, hogy egy bizonyos kor felett ugyanúgy dönthessünk arról, hogy hogyan telnek a mindennapjaink. Van, aki tovább dolgozna, mert szereti, amit csinál, más több időt szeretne a családjára vagy a hobbijaira fordítani. Az öngondoskodás ezért nem elsősorban pénzügyi kérdés, hanem a szabadság egyik formája is: annak a lehetősége, hogy idősebb korban is a saját elképzeléseink szerint alakíthassuk az életünket. A hosszú távú öngondoskodás egyik legnagyobb értéke, hogy növeli a választás szabadságát, és lehetőséget ad arra, hogy idősebb korban is saját elképzeléseink szerint dönthessünk a munkavállalásról” – mondta Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője.

penzcentrum.hu

(Fotó: envato.com)