Hetven éve a szabadságért
Elrejtett képek, megőrzött emlékek címmel nyílt kamarakiállítás a Thúry György Múzeumban az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából. A tárlat Kerecsényi Edit egykori múzeumigazgató, etnográfus korabeli fényképein keresztül idézi fel a történelmi eseményeket.
A hét évtizeddel ezelőtt készült felvételek nemcsak a múlt egy-egy pillanatát őrzik, hanem személyes nézőpontból engednek betekintést a forradalom napjaiba, emléket állítva a szabadságért küzdőknek.
- Október 26-án kiment a kanizsai Fő térre, a Szabadság térre és ott elkészítette a fotóit. Akkor még nem sejtette ő maga sem, hogy ezeket a fotókat majd rejtegetnie kell, és komoly áldozatot kell vállalnia azért, hogy ezeket ma, itt kinagyítva láthassuk a Thúry György Múzeumban. Évtizedekig a múzeumban őrizte tovább a filmeket. Házkutatást is tartottak nála. Ő átadott egy filmet, amit a fény elrontott, ezt adta oda a nyomozóknak vagy a hatóságnak, és magukat a filmeket pedig a Vasember-szobor vasemberének a lábába, a csizmába rejtette el - mondta el Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója.
Az unikális felvételekből 15 képet mutat be a kiállítás. A muzeológus szemével tudjuk képileg meghatározni a kor lenyomatát. Imrei Ferencet személyesen is megérintette a tárlat, hiszen gyermekként szerepel a felvételeken.
- ’56-ban karon ülő csecsemőként vagy kisgyerekként, édesanyám karjában ott voltam, anyám elmondása szerint a pártház előtti tüntetésen. Felnőtt fejjel fel is háborodtam rajta, hogy anyám, miért kevertél ilyenbe egy kisgyereket, de hát ő mindig ilyen igazságkereső, meg minden lében kanál volt. Hála Istennek, nem történt semmi baj. Részleteket nem mesélt el, hogy menekült el onnan, vagy mi történt, de megúsztuk, én életben maradtam - tudtuk meg Imrei Ferenctől.
A kiállítás kurátora, Kunics Zsuzsanna sajátos szemszögből megközelítve, múzeumpedagógiai foglalkozáson mutatta be a tárlatot a megnyitó résztvevőinek.
- Az október 26-i diáktüntetést és az őhozzájuk csatlakozó üzemek dolgozóit ábrázolja főként, és az ekkor megmaradt Erzsébet téri emlékművet. Csak visszakövetkeztetünk az esti eseményekre, amikor az emberek több ezren körbefogták a gyűlölt hatalom jelképét, a szovjet hősi emlékművet, és onnan ledöntötték a szovjet katona szobrát, egy DKG-s nagy gép segítségével leverték a díszítőelemeket: Vörös Jánosnak a vörös katonákat ábrázoló frízét, tehát megcsonkították ezt az emlékművet - árulta el Kunics Zsuzsanna.
A gyűlölt hatalom jelképét és szimbólumait ma is őrzi Nagykanizsa temetője. Másképp, másmilyen formában emlékezik meg egy letűnt korszak romlásvirágairól, amiket az elmúlt 70 év távlatában idéz meg a kiállítás.
R.H.
(Fotók: Kanizsa Médiaház)
