Hova tűnnek az emberek? – Rekordot döntött a nem lakott ingatlanok száma Kanizsán
Rekordszámú lakatlan ingatlan van Zalában a KSH adatai alapján, a felmérés szerint ez a mutató az összes lakás 13,1 százaléka. Nagykanizsán ennél is rosszabb az arány, méghozzá 18,5 százalék. A 2001-es és 2011-es statisztikákkal összehasonlítva a legfrissebb adatok mutatják a legaggasztóbb számokat.
2011-ben 1808, 2022-ben 4353 nem lakott ingatlant számoltak Kanizsán, ami mintegy 140 százalékos növekedést jelent. Ennél nagyobb emelkedést az országban csak Zalaegerszeg produkált, azonban az összes lakáshoz képest a kanizsai arány meghaladja a megyeszékhely mutatóját is. A lakatlan ingatlanok arányát tekintve 2022-ben csak Siófok, Keszthely és Szeged előzte meg Kanizsát. Hajas Erika szerint leggyakrabban a tulajdonos örökös nélküli elhalálozása miatt marad üresen egy lakás, azonban az épület elhelyezkedése is sokszor közrejátszik. A szakértő azt is elmondta, a munkahelyek hiánya miatt előfordul, hogy a családfő más településen kap állást, azonban anyagi megfontoltságból az ingázás helyett az albérlet mellett dönt, idővel pedig a család is a költözést választja.
– Két lehetőség van. Meglátják, hogy hogyan alakul az életük, bérleményben vannak egy ideig és parlagon marad az ingatlan, de elképzelhető, hogy egy hajléktalancsapat megtalálja, beköltözik. Akkor elkezdenek gondolkodni, hogy „hoppá, ez azért így nem igazán jó, tehát vagy értékesítjük az ingatlant, vagy visszaköltözünk”. Valószínű, hogy az visszaköltözés az nem jöhet számításba, ebben az esetben értékesítik az ingatlant, de egy vidéki településen több évbe is kerülhet, tehát ismét parlagon áll ott az ingatlan – fogalmazott Hajas Erika, a Korrekt Ingatlaniroda ingatlanszakértője.
Az elmúlt évek gazdasági helyzete is hatással volt az ingatlanpiacra. Zakó László rámutatott, az országban nem lakáshiány, hanem lakásfelesleg van. Szerinte a fiatalok elvándorlása is problémát jelent. Úgy fogalmazott, a CSOK bevezetésével berobbant a lakáspiac, de a fiatalok nem mindig tudták vállalni a feltételeket, így sokan inkább külföldre mentek. A Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója kiemelte azt is, a tulajdonosoknak a korábbi rossz tapasztalatok miatt, gyakran aggályaik vannak a bérbeadás kapcsán, ami szintén azt eredményezheti, hogy az ingatlan hosszú időre üresen marad.
– A bérbeadókat kellene nagyobb figyelemmel támogatni és azokat az ingatlanokat, amelyek pedig szabadon vannak a piacon, azokat bevonni a bérlakásprogramba. Egyfajta állami garanciát is lehetne adni, hogy ne érezze egyedül magát a természetes személy a lakásával, amit esetleg félve olyan embernek adna ki, aki teljesen kisemmizi őt a vagyonából – mondta el Zakó László.
A 2022-es statisztika kapcsán Hajas Erika szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a világjárvány idején készült, ami szerinte nem feltétlenül prezentálja az általános helyzetet. Úgy látja, az az időszak az ingatlanpiacra is rányomta a bélyegét, így az értékesítésekkel vártak, míg a befektetésnek szánt lakásokat kisebb számban adták bérbe a tulajdonosok.
T.CS.
(Képek: Kanizsa TV)