Rémhírek a covid helyzetről

Rendkívüli - Nagykanizsát érintő - bejelentéssel indult az elmúlt héten, csütörtökön az Operatív Törzs sajtótájékoztatója.

Egy nagykanizsai férfi ellen a rendőrség büntetőeljárást rendelt el, rémhírterjesztés megalapozott gyanúja miatt – közölte Kiss Róbert rendőr alezredes.

Gyorsan elterjedt az álhír a közösségi oldalon. Mint megtudtuk a Magyar Rendőrség Facebook oldaláról, B. Zoltán tényként állította, hogy egy Nyíregyháza melletti kis faluban mindenki meghalt a védőoltás beadását követően. Ezután az önkormányzatot többen is megkeresték az ügyben. A település polgármesterének pedig közleményben kellett cáfolnia a hamis állítást. A nyomozás során a KR NNI Kiberbűnözés Elleni Főosztálya kiderítette, hogy ki az álprofil mögött rejtőzködő elkövető. Kiss Róbert rendőr alezredes elmondta, hogy a hamis információk terjesztése bizalmatlanságot, vagy félelmet kelt az emberekben a koronavírussal szembeni vakcinák iránt, melyek akadályozhatják a járvány elleni védekezést. A rendőr alezredes a következőket mondta az esettel kapcsolatban a tájékoztatón.

– Az eljárásra vont személyt rövid időn belül azonosítottuk. Május 11-én kutatást tartottunk a lakásán. Elektronikus eszközeit további vizsgálatok céljából lefoglaltuk, majd bűncselekmény gyanúja miatt előállítottuk és őrizetbe vettük. Az eljárás alá vont személy elismerte a bejegyzés közzétételét, az eljárás további szakaszában szabadlábon védekezik. A Készenléti Rendőrség nyomozói továbbra is napi szinten monitorozzák az internetet, a minden alapot nélkülöző és a köznyugalmat sértő álhírek feltérképezése és az elkövetők felelősségre vonása érdekében.

15 éve büntetőjoggal foglalkozik Dr. Kővári Gergő Benjámin, akit arról kérdeztünk, hogy ez a bűncselekmény mi is pontosan, és mivel sújthatják a nagykanizsai férfit.

– Ezeknek jelenleg nincs még kiforrott jogi gyakorlata Magyarországon. Ez a vírushelyzet még nagyon új mindenki számára és kérdésekkel teli. Sok mindent nem tudunk még ezzel kapcsolatban. Az egyéb bűncselekményeknek már több évtizedes vagy akár évezredes múltjuk van. Egy rémhírterjesztés szükségállapoton kívül nem sok jelentőséggel bír. De most jelen állapotban sokkal komolyabban kell, hogy vegye maga a jogalkotó és jogalkalmazó. A rémhírterjesztés a köznyugalom elleni bűncselekmény családjába tartozik. A Btk. szerint, aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – mondta az ügyvéd.

A koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény - többek között - a Büntető Törvénykönyv módosítását is tartalmazza. Így a Btk. 337. § (2) bekezdésének új törvényi tényállása a következő:

Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

– A bűncselekmény elkövetője bárki lehet, aki a közveszély színhelyén jelen van, és csak szándékosan követhető el. De nem kell arra gondolni, hogy ezt az illetőt azonnal le fogják csukni. Ha ő büntetlen előéletű és nincs büntetett múltja, akkor megússza, hiszen vannak a Btk-ban olyan lehetőségek, amit enyhítő szakasznak hívunk. Itt mindennek súlya van. Például, hogy mennyire ért célt, amit feltétlenül figyelembe kell venni. Az interneten egy posztot sokan olvashatnak, így a nagy nyilvánosság megvalósult. A közveszély színhelye jelenleg az egész ország területére kihat, ezért úgy gondolom, hogy ezek a tényállások mindenképpen megvalósultak. Amit csinált az megtörtént, vitathatatlan. De, hogy mit kaphat ezért, az sok mindentől függ. El kell gondolkozni mindkét oldalon. Sokkal összetettebb, sőt mi több érdekes ügy. Nem fehér vagy fekete – jegyezte meg Dr. Kővári Gergő Benjámin.

A nagykanizsai férfi rémhírterjesztés miatt felelhet majd a jövőben, a kibernyomozók pedig továbbra is napi szinten monitorozzák a világhálót, hogy a hasonló, minden alapot nélkülöző és a köznyugalmat sértő álhíreket feltérképezzék, és az elkövetőket felelősségre vonják.

Hajnes Rita

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. május 21-én megjelent számában olvasható.