Történelmünk sorsfordítója
Ötszáz év távlatából is számos kérdést tartogat a mohácsi csata. A legújabb kutatási eredményekről és az 1526-os események máig ható következményeiről neves történészek és szakértők beszéltek Nagykanizsán. A Thúry György Múzeum által szervezett Mohács 500 konferencián a korszak civil és katonai öröksége is fókuszba került. Az előadás-sorozatnak a Medgyaszay Ház adott otthont.
Kevés olyan történelmi esemény van, amelynek hatása egyszerre vált országos és nemzetközi jelentőségűvé. Az 1526-os mohácsi csata ezek közé tartozik. A vereség hosszú évszázadokra meghatározta a térség politikai, kulturális és etnikai folyamatait, Mohács pedig máig a magyar történelmi emlékezet egyik meghatározó jelképe.
- Minden kor új kérdéseket tesz fel, és most is nagyon sok kérdés merült fel, és azzal, hogy a mohácsi csatatér kutatására is nyílt lehetőség, a régészeti és antropológiai leletek is nagyban hozzájárultak ahhoz a kirakóshoz, amely a mohácsi csata rekonstrukcióját támogatja. A történészek nagyon sok új forrást találtak és nagyon sok új aspektust, amit meg kell még vizsgálni, és ezeket most a mohácsi csata 500. évfordulóján az egész országban, tulajdonképpen Mohácson és itt a környéken is előadják - tudtuk meg Száraz Csillától, a Thúry György Múzeum igazgatójától.
Nagykanizsa több szállal kötődik Mohácshoz, ezért is fontos, hogy a város a konferencia helyszíneként bekapcsolódjon az 500. évforduló programsorozatába – árulta el Fodor Csaba
– Ady szerint nekünk Mohács kell, tehát nekünk ahhoz, hogy a nemzet összeforrjon, a nemzet összefogjon, igazán nagy baj kell. A köznyelvbe is beépült, amikor azt mondjuk, „veszett több is Mohácsnál” – vannak olyan megnyilvánulások, a magyarságtudatba beépült mondatok, amelyek nem engedik meg, hogy elfelejtsük ezt az 1526. augusztus 29-ét - fogalmazott Fodor Csaba, Nagykanizsa alpolgármestere.
Kanizsai Dorottya révén nagy hagyománya van a mohácsi csatával való összeköttetésnek a városban. Mohács következményei alapjaiban véve határozták meg Kanizsa későbbi sorsát – mondta Kanász Viktor történész
- Szerintem fontos azt látni, hogy Mohács az nemcsak egy országos ügy, hanem itt helyben, Nagykanizsán is nagyon fontos hatásai voltak. A saját kutatásaim most kivételesen nem Thúry Györgyről és nem a végvárvonalról fognak szólni, hanem Burgio nunciust szeretném egy kicsit jobban körbejárni. Ő volt az a pápai diplomata, akinek a jelentései fennmaradtak, és tulajdonképpen mondhatni, hogy az ötszázadik évfordulóig ő alapján, illetve Brodarics alapján rajzoljuk le a mohácsi csatának a történetét, ennek ellenére az ő élete meglehetősen kevéssé ismert, és nem tudják, mi történt vele a mohácsi csatát követően - tudtuk meg Kanász Viktortól.
A régészet és az antropológia elválaszthatatlan egymástól. A sátorhelyi tömegsírok kutatási eredményei határozzák meg a jelenlegi képet a sorsfordító csatáról – árulta el Pálfi György, a tömegsírfeltárások terepi antropológiai munkáit vezető antropológus
– A tudomány próbáljon a kegyeletért tenni, a tudomány eszközeivel próbálja a halomba hányt, összekeveredett emberi maradványokat szétválogatni, hogy egyéni újratemetésre kerülhessen sor az 500. évfordulón, illetve ezzel párhuzamosan a tudomány minél többet próbáljon megtudni ezekről a hősökről: kik voltak, akik a tömegsírba kerültek, mi történt velük, honnan jöttek, milyen jellemzőik voltak, és hát leginkább az, hogy mi történt velük, ez volt a fő kérdés - mondta el Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Embertani Tanszékének tanszékvezetője.
A kivégzett hadifoglyok sírjai rendkívül pontos információkat őriznek, miközben újabb kérdéseket is felvetnek a kutatók számára. A véletlenül előkerült tömegsírok mellett Sátorhely térsége még több tucat hasonló nyughelyet rejthet, amelyek feltárása tovább árnyalhatja a mohácsi csatáról alkotott történelmi képet az elkövetkezendő évtizedekben.
R.H.
(Fotók: Kanizsa Médiaház)
