Zöldebb és élhetőbb Nagykanizsa: megszületett a fenntartható közlekedési stratégia
Nagykanizsa közgyűlése elfogadta a város fenntartható közlekedési stratégiáját, amelynek célja a lakosság és a vállalkozások mobilitási igényeinek kielégítése a jobb életminőség érdekében. A terv elkészítésében a lakossági visszajelzések is nagy szerepet játszottak.
Az Európai Unió 2021–2027-es költségvetési ciklusa a klímasemlegesség és a digitalizáció célkitűzéseire épül. Ennek részeként Nagykanizsa is támogatást kap a fenntartható városfejlesztést szolgáló projektek megvalósítására. A város 2022–2023-ban elkészített Fenntartható Városfejlesztési Stratégiája volt az első lépés ebben a folyamatban, amely azóta is meghatározza a fejlesztések irányát. A stratégiai tervezés folytatásaként 2025 tavaszán az önkormányzat megbízta az Exante Tanácsadó Kft-t a város és vonzáskörzete Fenntartható Városi Közlekedési Tervének kidolgozásával. A munka első lépéseként egy lakossági kérdőíves felmérés készült, amelynek célja a közlekedéssel kapcsolatos helyi tapasztalatok és igények feltérképezése volt. A felmérést csaknem négyszázan töltötték ki.
- Megkérdeztük őket, hogy miért nem használják például a közösségi közlekedést, és kijött az, hogy mondjuk nagyon rossz a menetrend, kevés busz jár, rossz állapotúak a buszok, nagyon sokszor kell átszállni. És azt gondolom, hogy ezek azok a dolgok, amik akadályozzák azt, hogy az autó használatot az emberek egy kicsit csökkentsék. Ez pedig nagyon sok szén-dioxid kibocsátással jár, tehát így a klímasemlegesség felé történő első lépés az lenne, hogy az autót letegyék az emberek, és átszokjanak a közösségi közlekedésre, vagy például az elektromobilitásra, vagy a kerékpár használatra - mondta el Nyeste Péter, a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. ügyvezetője.
A szakértői vélemények szerint a javaslatok két nagy csoportra oszthatók: az egyik csoport a rövidebb távon elérhető, kisebb léptékű, de hatékony intézkedéseket jelenti. A javaslatok között szerepel az úgynevezett igény-vezérelt közlekedés bevezetése is, amely kisebb buszokkal, rugalmasan reagálna a lakosság igényeire. Nyeste Péter ugyanakkor hangsúlyozta, nem elegendő egy-egy elemet külön fejleszteni, a városi közlekedést rendszerszinten kell átalakítani, és a lakosság szemléletformálása is kulcsfontosságú. A javaslatok másik csoportját a hosszú távon megvalósítható, nagy beruházást igénylő fejlesztések jelentik.
- Meg kellene oldani az átmenő forgalomnak a csökkentését, erre elsősorban például a déli elkerülő megépítése lenne a megoldás, illetve az M9-es autópálya, vagy a Zalaegerszeggel összekötő négysávos út, vagy az egyik, vagy a másiknak a megépítése. Ugye ez nagyon-nagyon sok pénzbe kerül, ezt nem lehet egyik percről a másikra megcsinálni. Illetve javaslatot kaptunk arra is, hogy a közösségi közlekedésnek az egyes elemeit úgy építsük egy rendszerbe, hogy az emberek szívesen használják. Ehhez azt kellene, hogy mondjuk a vasútállomáson legyenek parkolók, vagy a buszjáratok legyenek olyan sűrűre megtervezve, hogy az emberek szívesen üljenek buszra, ne kelljen sokat várni – árulta el az ügyvezető.
A fejlesztések illeszkednek Nagykanizsa Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájának négy alappilléréhez: Élhető, Klímabarát, Gondoskodó és Versenyképes Nagykanizsa. Ezek a célok egymást kiegészítve határozzák meg a jövő beruházásait – legyen szó utak felújításáról, akadálymentes közszolgáltatásokról, a helyi gazdaság megerősítéséről, vagy a kerékpáros és elektromobilitási fejlesztésekről.
H-SZ.F.
(Képek: Kanizsa Médiaház)