Így romlott a magyar diákok eredménye 20 év távlatában: történelmi a lemaradás
A legutóbbi PISA-felmérés eredményei történelmi visszaesést hoztak világszerte, és a magyar diákok eredményei is jelentősen romlottak. Matematikából 2022-ben soha nem látott mélypontra estek a hazai pontszámok, miközben a szövegértési teljesítmény is elmaradt a korábbi évek legjobb eredményeitől.
A visszaesést sokan a Covid–19-járvány és az online oktatás következményeivel magyarázzák. Ugyanakkor a hosszabb távú trendek azt mutatják, hogy a magyar diákok teljesítménye már a 2010-es évektől csökkenő tendeciát mutatott. A természettudományos eredményekben ugyan látható némi korrekció, de ez egyelőre nem jelent egyértelmű fordulatot. A társadalmi különbségek továbbra is erősen befolyásolják az eredményeket, Magyarországon az átlagosnál nagyobb a szakadék a jómodú és hátrányosabb helyzetű tanulók között. A 2025-ös hazai kompetenciamérés már javulást jelzett több évfolyamon, ami reményt adhat a kilábalásra. Kérdés azonban, hogy ez tartós trend kezdete-e, vagy csupán a korábbi visszaesés utáni részleges korrekció. A 2026-ban publikálandó PISA-eredmények ezért különösen nagy jelentőséggel bírnak majd az oktatási folyamatok megítélésében.
A PISA (Programme for International Student Assessment) egy nemzetközi teszt, mely háromévente vizsgálja az OECD-tagországok és partnerországok 15 éves tanulóinak tudását és képességeit, mivel ezek a diákok a legtöbb részt vevő országban az iskolaköteles kor vége felé járnak. A vizsgálat célja, hogy felmérje, ezek a tanulók milyen mértékben rendelkeznek a mindennapi élethez, a továbbtanuláshoz és a munkába álláshoz szükséges ismeretekkel. A teszt tehát nem egyszerűen az iskolai tananyagot kéri számon, hanem azt, hogy hogyan tudják alkalmazni gyakorlati problémák megoldására a diákok a meglévő tudásukat. Mindennek érdekében a PISA olyan mérőeszközöket igyekezett kialakítani, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a tanulók teljesítményei nemzetközileg is összehasonlíthatók legyenek.
A felmérés három fő területre koncentrál: a szövegértésre, a matematikára és természettudományra. Minden felmérés részletesebben fókuszál egy-egy területre: 2003-ban a matematika, 2006-ban a természettudomány, 2009-ben a szövegértés került a középpontban, majd 2012-ben újra a matematika, tehát 2025-ben ismételten a természettudomány volt a középpontban.
A felmérések állandó részét képezik még bizonyos kérdőívek is, melyek többek közt a diákok családi és iskolai hátterével összefüggő adatokat gyűjtik, és melyeknek segítségével a tanulók teljesítményét befolyásoló tényezők is tanulmányozhatóvá válnak, így pedig kontextusukban is értelmezhetőek lesznek.
A programot a kilencvenes évek végén hívta életre a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a felméréseket pedig 2000 óta rendezik meg. A résztvevő országok száma évről évre bővült: 2000-ben 32, 2003-ban 41, 2006-ban 57, 2009-ben 65, a 2012-ben 68, 2015-ben 72, 2018-ban 79, 2022-ben 81, 2025-ben pedig már 91 ország vett részt a PISA-felmérésen. A 2025-ös eredmények publikálása 2026 decemberében várható, de addig is nézzük meg, hogy mit mutatnak az eddigi számok.
Siralmas eredmények születtek legutóbb
A 2022-es, legutóbbi mérésen jelentős zuhanás történt a diákok teljesítményében: 2018 és 2022 között az OECD-országok matematika eredménye 15 ponttal, szövegértése pedig 10 ponttal esett vissza. A magyar diákok sem remekeltek, matematikából olyan rossz eredményt produkáltak, mint még soha, de szövegértés eredményei sem adhattak okot örömre, hiszen csak 2015-ben teljesítettek rosszabbul a diákok.
Mindezt elsősorban a Covid–19-járvány hatásával, valamint az ennek következtében elrendelt online oktatás bevezetésével magyarázták. A szakértők szerint a pandémia miatt bekövetkezett kiesések hozzájárultak a PISA-eredmények általános gyengüléséhez. Varga Júlia MTA-doktor egy tanulmánya szerint például egyetlen karanténban töltött hét is 1–3 pont veszteséget okoz, melynek oka a nem megfelelő tanulási környezet és a felejtés. A 2026-ban publikálandó eredmények így azért is lehetnek nagy érdeklődésre számot adók, mivel ezek választ adhatnak arra is, hogy a pandémiát követő időszakban mért visszaesés átmeneti jelenség volt-e, vagy tartós trenddé vált. Mindezek fényében indokolt a korábbi adatok részletes bemutatása, amely megalapozhatja a 2026-os eredmények értelmezését is. A következőkben a magyar diákok eredményeire fókuszálunk.
Így teljesítettek a PISA-felméréseken eddig a magyar diákok
A magyar diákok szövegértési eredményeinek alakulása meglehetősen ingadozó képet mutat. Ugyan 2009-ben jelentős javulást történt, 12 ponttal magasabb eredményt produkáltak a tanulók, mint 2006-ban: 482-ről 494-re történt az ugrás (mely a magyar diákok eddigi legkiemelkedőbb teljesítménye szövegértésből), azonban évtizedes távlatban szembetűnő a csökkenés: a 494-es pontszám a következő mérésre, vagyis 2012-re 488-ra csökkent, majd 2015-ben 470-re, és 2022-re is csak 473-ra tudott visszakapaszkodni. Mindez jól mutatja, hogy a magyar diákok olvasáskészségi teljesítménye évtizedes csökkenő trend után is csak kis mértékben tudott felülkerekedni a korábbi mélyponton. Csekély vigasz lehet, hogy nemzetközi viszonylatban 2022-ben már csak kis mértékben maradtunk el az OECD-átlagtól, ami 476 pont volt.
Mint már fentebb is említésre került, a legutóbbi matematika eredmények a mélypontot jelentették a PISA-felmérések történetében, mind a magyar diákok, mind az OECD-átlagot tekintve. A magyar diákok 2022-ben 473 pontot értek el, ami ugyan egy ponttal magasabb, mint az akkori OECD-átlag, ám 8 pontos esés a 2018-as eredményhez képest. Az eddigi legjobb teljesítményt, vagyis 491 pontot a magyar tanulók 2006-ban érték el, és a három évvel korábbi, valamint a három évvel későbbi méréskor is hasonló eredményt produkáltak: 2003-ban és 2009-ben is 490 pontot értek el. Ezután viszont egy óriási zuhanás jött, ugyanis 2012-ben és 2015-ben is már csak 477 pontot tudtak szerezni. 2018-ban ugyan történt némi javulás (481 pont), de – ahogy már írtuk – 2022-re ismét visszaesés történt. Elmondható tehát, hogy a matematikai eredményekben is világosan negatív irányzat figyelhető meg.
A természettudományos eredmények 2006 és 2015 között folyamatosan csökkenő tendenciát mutattak: 2006-ban 504 pontot értek el a magyar diákok, 2009-ben szinte majdnem ugyanannyit 503-at. Ezekben az években még az OECD-átlaghoz viszonyítva is jobban szerepeltek a magyar tanulók. 2012-ben viszont történt egy nagyobb esés, akkor 494 pontot szereztek, 2015-ben pedig egy még nagyobb esés jött: akkor 477 pontot értek el a magyar a tanulók, beállítva ezzel a leggyengébb teljesítményt a természettudományban. Azóta történt némi szerény növekedés, 2018-ban ugyanis 481 pontot, 2022-ben 486 pontot értek el a magyar diákok. Ez utóbbi egy ponttal ugyan, de az OECD-átlag felett van, és az előző méréshez képest is határozott javulást jelent. Így a természettudományokban – ellentétben a többi területtel – enyhe fordulatot láthatunk: a korábbi visszaesés minimálisan ugyan, de visszafordulni látszik.
Magyarország PISA-eredményei tehát 2000 és 2022 között erős hullámzást mutattak. Voltak ugyan javuló szakaszok (a leginkább szembeötlő a 2009-es szövegértési eredmény), de a 2010-es évektől általános visszaesés következett. Az átlagpontszám is a 2009-es 495,7-es legjobb értékről 2022-re 477,3 pontra zuhant vissza. Mégis, a 2022-es mérések azt mutatták, hogy a magyar diákok a nemzetközi mezőnyben nagyjából a középmezőnyben helyezkednek el, teljesítményük az OECD-átlag körüli minden vizsgált területen.
Ugyanakkor azt érdemes megemlíteni, hogy az alulteljesítő diákok aránya az előző méréshez képest matematikából némileg növekedett, valamit hogy a 2022-es PISA-felmérés szerint a kiváló képességű diákok aránya az OECD-átlaghoz viszonyítva Magyarországon valamivel alacsonyabb.
A magyar eredmények elemzésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi-gazdasági különbségek hatását. Az OECD értékelése szerint Magyarországon a magasabb szocioökonómiai státuszú diákok (a felső 25%) 121 ponttal teljesítettek jobban matematikából, mint a hátrányos helyzetű diákok (az alsó 25%). Ez nagyobb, mint a két csoport közötti átlagos különbség (93 pont) az OECD-országokban, vagyis a magyar oktatási rendszer kevésbé képes kiegyenlíteni a társadalmi hátrányokat. Érdekesség, hogy a szocioökonómiai státusz a matematikai teljesítmény előrejelzője volt az összes részt vevő országban.
A teljes cikk itt olvasható.
penzcentrum.hu