Te tudod, hogy mi nevezhető gyümölcslének?

Nem, a 12 %-os ital semmiképpen...

Érdemes jól informáltnak lenni akkor, amikor dobozos gyümölcslevet, gyümölcsitalt akarunk vásárolni, ugyanis korántsem mindegy, hogy melyiket választjuk.

Gyümölcs vagy gyümölcslé – melyik a jobb választás?

Az, hogy erre a kérdésre mi a jó válasz, attól függ, hogy mi a célunk: csupán a szomjoltás, esetleg tudatosabban, egészségesebben akarunk élni, vagy ragaszkodunk a valódi dolgokhoz.

Mit érdemes jobban preferálni: a nyers gyümölcsöket, a belőlük készült valódi leveket vagy olyan a kereskedelemben nagy arányban jelen lévő "műremekeket", amelyek csak akkor láttak gyümölcsöt, ha elvitték a gyártósor mellett.

Mi van a palackokban, vagy a dobozokban: az egészségünket támogató 100 %-os gyümölcslé, vagy olyan italok, amelyek még hírből sem ismerik a gyümölcsöket.

Mi számít gyümölcslének?

Attól függ, hogy mi az elnevezése. Ugyanis a gyümölcsöt tartalmazó üdítőitalokat a Magyar Élelmiszerkönyvben foglaltak szerint a gyümölcslé-tartalom alapján nevezik el:

„A gyümölcslé olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amelyet a gyümölcs egészséges és érett, friss, hűtéssel vagy fagyasztással tartósított, egy vagy több gyümölcsfajta összekeverésével előállított, ehető részéből nyertek, amely rész jellegzetes színe, aromája és íze a termék előállításához felhasznált gyümölcsnek a levére jellemző."

Ez a lehető legjobb választás, mert 100%-ban gyümölcsből nyerik – természetes összetevőinek köszönhetően a benne található értékes anyagok a szervezetben rövid idő alatt hasznosulnak. Nem tartalmazhatnak sem hozzáadott cukrot, sem édesítőszert, a gyümölcstartalmának 100%-nak kell lennie. Általában kiszárított, majd újra felvizezett sűrítményből készül, aminek az okairól lentebb még lesz szó.

Sok-sok olyan természetes anyag megtalálható benne, ami támogatja az egészségünket:

• szénhidrátok:  gyümölcscukor formájában, ami nincs olyan káros a szervezetre, mint a répacukor, mert nem emeli meg olyan hirtelen a vércukorszintet és nehezebben is raktározódik.
• rostok (cellulóz, hemicellulóz): hatékonyan támogatják a bélműködést, segítik a szervezet méregtelenítését, megelőzve ezzel a székrekedést
• vitaminok: elsősorban a vízben oldódóak találhatók (C-vitamin, B-vitaminok), ezek azonban károsodhatnak, ha hőkezeléssel tartósítják a gyümölcslevet. A provitaminok (elővitaminok) közül az A-vitamin elővitaminját a karotint tartalmazzák jelentősebb mennyiségben, ami amellett, hogy színezőanyag egyben erős antioxidáns is
• ásványi anyagok: a K, Mg, Fe, P, Ca számottevő mennyiségben vannak jelen
• szerves savak: ezek adnak kellemes ízt, de emellett szerepük van a szervezet sav bázis-egyensúlyának fenntartásában és az emésztés elősegítésében is

Az előírás arra is kitér, hogy gyümölcslé készülhet gyümölcskoncentrátumból is:

„Sűrített gyümölcslé: Olyan termék, amelyet egy vagy több gyümölcsfajta levéből, a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonásával állítanak elő. Közvetlenül a fogyasztóknak szánt termék esetén a vízelvonás mértékének legalább 50%-osnak kell lennie a víztartalomhoz képest." – írja a greendex.hu.

Gyümölcsnektár

Gyümölcsnektárnak az minősül, aminek gyümölcslé-hányada 25% és 50 % között van. Gyümölcssűrítményből és hozzá adatott vízből készítik. Ez az egészségünk szempontjából a gyümölcsléhez képest már nem számít olyan jó választásnak, ugyanis a nektárhoz  édesítő- és színezőanyagot, étkezési savakat, aromákat, állományjavítókat adhatnak annak elérése érdekében, hogy vissza tudják adni a gyümölcsök eredeti ízét, színét.

Hőkezeléssel vagy/és tartósítószerrel tartósítják. Itt már megengedett a cukor, a méz és egyéb édesítőszerek használata. A gyümölcstartalom azonban szabályozva van, és gyümölcsönként eltérhet, hogy a nektár kategóriájának hány százalék felel még meg. Például alma, körte, őszibarack és ananász esetében 50%, de citromból, feketeribizliből, homoktövisből készült nektároknál csak 25%.

Gyümölcsital

Legalább 12% gyümölcsöt vagy annak megfelelő gyümölcslevet tartalmaz, adalékanyagok hozzáadásával és tartósító eljárással készül. Lehet benne színezék, aroma, tartósítószer, cukor és édesítőszer is. 

Üdítőital

Ha a gyümölcstartalom kevesebb, mint 12%, akkor csak mint üdítőital hozható forgalomba a kérdéses termék.

Míg az első kettő kategóriát uniós szabály köti, addig a gyümölcsital előállítását nem szabályozza kötelező jogszabály, de a címkén feltüntethető jelölést, a termék megnevezését és összetételét az általános jelölési rendelet, illetve a gyümölcsitalok és üdítőitalok jelölési útmutatója írja elő. A címkén fel kell tüntetni a termék gyümölcslétartalmát, valamint abban az esetben, ha a terméket kizárólag aromával ízesítették, az aroma jellegét adó gyümölcs neve után fel kell tüntetni az „ízű" szót.

Miért készülnek sűrítményből a gyümölcslevek?

Annak, hogy engedélyezték a sűrítmények felhasználását gazdasági és logisztikai okai vannak. A termőhelyről ugyanis sok esetben nagyon bonyolult lenne a friss gyümölcsöt a feldolgozókba szállítani, ezért a jogszabály megengedi, hogy a gyártók különböző vízelvonási eljárásokkal sűrítményeket állítsanak elő, amelyek sokkal tovább eltarthatók. Így a gyártók érési szezonban felvásárolják a gyümölcsöket, hosszan eltartható sűrítményt készítenek belőlük, így egész évben ebből tudják gyártani az italokat.

A 100%-osnak feltüntetett levek gyártása alkalmával annyi vizet pótolhatnak vissza, amennyit korábban kivontak belőlük. Ami pozitívum, az az, hogy ezek a termékek nem tartalmaznak tartósítószert. A gyümölcsleveket az UHT tej pasztörizálási eljárásához hasonló módon gyors, nagyon magas hőkezelésnek vetik alá. Ennek viszont akad hátránya is, hogy nagyon sok vitamin és nyomelem elvész az italból, és a valódi zamat is sérülhet. Ezért  lehetőség van egy következő munkafázisban a gyümölcsökből származó természetes aromákat, rostanyagokat visszapótolni, ilyenkor néha plusz vitaminokat is adnak az italokhoz.

Bár egyenlőre nincs egyedi jogi elnevezés rájuk, de léteznek nem sűrítményből visszahígítással készült 100%-os gyümölcslevek is, amelyek bioboltokban, delikátokban, termelőknél általában nagyobb kiszerelésű „bag-in-box" csomagolásban érhetők el. Mivel ezeknek az eltarthatósága nem tolható ki annyi ideig, mint a sűrítményből készülteké, így méretgazdaságosságban nem tudják felvenni a versenyt a többi termékkel.

Ezeket alacsonyabb hőmérsékleten, 70 °C-on hőkezelik, és rögtön tiszta csomagolásba teszik. Így már a tápanyagok nagyobb része megmarad, bár itt is sok értékes elem vész kárba a hőkezelés során. Így ezek sem közelítik meg a friss gyümölcs tápértékét.

Vigyázni kell a cukorral!

Bármilyen technikával készült is a gyümölcslé a fogyasztásakor vigyázni kell a cukortartalommal. Az ajánlott napi maximális cukorbevitel 25 gramm.

Mindegy, hogy sűrítményből vagy friss gyümölcsből készült a 100%-os gyümölcslé , 250 milliliter ital átlagosan 7 teáskanálnyi cukrot és 115 kalóriát tartalmaz, ami megfelel egy cukorral készült dobozos kóla energiatartalmának.

Készítsd el magad!

Nincs jobb a friss, házi készítésű gyümölcslénél – az egyik legízletesebb és legegészségesebb megoldás, amit neked is feltétlenül érdemes kipróbálnod. Csak friss – lehetőleg idénygyümölcs, elhatározás, megfelelő konyhai eszköz és némi idő kell hozzá.

Minden egyes pohár tápanyagokban gazdag gyümölcslével az adott gyümölcs (vagy alkalomadtán zöldség) egyedi sajátosságait használhatod ki – vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidánsokat és fitokémiai anyagokat biztosíthatsz a szervezeted számára. Olyan anyagokat, amelyek mindegyike hozzájárul majd az egészséged megőrzéséhez vagy javításához.

agroinform.hu