Várossá nyilvánításának 150. évfordulóját ünnepli Kaposvár

Emlékérem- és bélyegkiadással, emlékzászló adományozásával és kulturális rendezvényekkel ünnepli várossá nyilvánításának 150. évfordulóját az idén Kaposvár.    

A somogyi vármegyeszékhely közgyűlése 20 millió forintot szavazott meg a hagyományok ápolását, a közösség összetartozását is erősítő emlékév programjainak megvalósításához.    

Az önkormányzat százötvenet készíttet az egyik oldalán "150 éve város Kaposvár" feliratú, a másik oldalán a település Kossuth terét ábrázoló ezüst emlékéremből, amellyel azokat tünteti ki, akik jelentősen hozzájárultak a város fejlődéséhez, közösségének építéséhez, hírnevének öregbítéséhez.    

A város címerével ékesített emlékzászlóból ötven készül azon helyi szervezeteknek, amelyek tevékenységükkel nagymértékben segítették Kaposvár társadalmi, gazdasági fejlődését.    

Az évfordulóra tervezett személyes bélyeg és a hozzá tartozó boríték április 4-től kapható a postafiókokban.    

Esztendőknek vándorútján címmel könyv jelenik meg tavasszal a város elmúlt 150 évéről, kiadják szeptember végén a "Képviselői arcképcsarnok" második kötetét Kaposvár 2006-2022. közötti közgyűlési tagjainak életrajzával.    

A város emléktáblát állít Somssich Pál (1811-1888), Somogy vármegye jegyzője, majd országgyűlési követe, a "korszak meghatározó személyisége" tiszteletére.    

Az emlékév hangsúlyos elemként jelenik meg Kaposvár 109 millió forintból megvalósuló nagyrendezvényein is.    

A júniusi Rippl-Rónai fesztiválon tematikus túrákon mutatják be a "múlt emlékeit", és kiemelt figyelmet szentelnek a helyi művészeknek, a kaposvári Zichy Iparművészeti Szakgimnáziumban tanulók munkáinak.    

Az augusztusban sorra kerülő komolyzenei fesztiválon, a Kaposfesten kiállításon mutatják be a kaposvári születésű festőművész, Galimberti Sándor életművét, a szeptemberi Miénk a város fesztivál első napján bemutatkozási lehetőséget kapnak kaposvári zenekarok.    

Az elfogadott előterjesztésben felidézik, hogy Kaposvárt 1873-ban - története során másodszor - nyilvánították "rendezett tanácsú várossá". A település élére polgármestert választottak, így az egykori mezőváros kikerült a kaposvári járás főszolgabírójának joghatósága alól és önkormányzati működését közvetlenül Somogy vármegye alispánja felügyelte.

MTI

(Borítókép: wikimedia.org)