Népszava: Fordulatok a Tungsram-mentőakcióban

A Videoton társ-vezérigazgatója az eladók különös „kanyarjait” kifogásolta.

Továbbra sem lehet tudni, mely cégek és mikortól veszik át a felszámolás alatt álló Tungsram Operations Kft. gyáregységeit és megmaradt dolgozóit: a csődeljárás lezárása csak január 14-én emelkedett jogerőre, információink szerint még felszámolóbiztost sem neveztek ki, ráadásul a befektetői tárgyalások sem feltétlenül úgy alakulnak, ahogyan azt a cég kommunikálta. Tavaly év végén arról tájékoztatták a dolgozókat, hogy kisebb leányvállalatokat hoznak létre, így a cég „egészséges” üzletágai életben maradhatnának, hiszen a kisebb vállalkozások vonzóbbak a befektetők számára. Korábban a Tungsram azt közölte, Zalaegerszegen a Videoton, Újpesten a Bakony Kerámia és a Rauscher, Hajdúböszörményben egy nem nevesített befektető és Scintilla Kft. venné át a gyáregységeit és dolgozóinak egy részét, Nagykanizsán pedig egy ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó cég ipari parkként hasznosítaná a gyártelepet, s alkalmazna egykori Tungsram-dolgozókat. Az elmúlt hetekben többször is feltettük kérdéseinket a Tungsramnak a tárgyalásokkal kapcsolatban, ám a cég nem válaszolt, így ezek után a befektetőként megnevezett cégekhez fordultunk.

– A Videoton tavaly tavasszal, a csődeljárás kihirdetésének napján megkereste a Tungsram vezetését a munkaerő elhelyezhetőségével, valamint a cégünk profiljába eső termékek gyártása folytonosságának, például a finanszírozással vagy az üzemeltetéssel kapcsolatban – válaszolta lapunk megkeresésére Lakatos Péter, a Videoton társ-vezérigazgatója, aki hozzátette: – Az érdemi megbeszélésekre azonban a múlt őszig várni kellett, ekkor, ahogyan arról a sajtó is beszámolt már, a zalaegerszegi gyár átmeneti továbbviteléről tárgyaltunk.

A Tungsram válságmenedzsmentje novemberben meg is kezdte a tárgyalásokat a Videotonnal, amely bizalmi alapon már anyagkészletet is vásárolt partnere, a nem nevesített társ kérésére, emellett a helyi Tungsram-szakemberek bevonásával a fő vevőkkel is egyeztettek.

– A Tungsram a sikertelen második csődeljárást követően, múlt novemberben részben a külföldi vállalatain keresztül telephelyenként alapított egy üzemeltető kft.-t, és a felszámolás kezdete előtt oda akart bizonyos tevékenységeket átszervezni – folytatta a Videoton társ-vezérigazgatója, aki hozzátette: a csődeljárás lezárása érthetetlen módon csak január 14-én emelkedett jogerőre, a Tungsram képviselője számukra megdöbbentő módon ezen a napon közölte, hogy nem kíván a Videotonnal együttműködni, hanem az időközben alapított cégek vegyesvállalatokat hoznak létre iparági szereplőkkel a hosszú távú üzemeltetésre.

Ebben a konstrukcióban viszont a Videoton nem látta a biztosítékokat, hogy a korábbi, csődhöz vezető hibák nem ismétlődnek meg, ráadásul jogi értelemben kézenfekvőbbnek és átláthatóbbnak tűnt csőd-, illetve felszámolás alatti céggel szerződést kötni, mint egy frissen alapított vállalkozással közös vállalatot alapítani.

– Mi a vevőkapcsolatok fenntartását, az átmeneti üzemeltetés, majd a felszámolás során nyilvános eljárásban a termeléshez szükséges eszközök megvásárlását és a termelési kultúra helyben tartását szerettük volna, ahogyan ezt már több helyen is megtettük – állította Lakatos Péter. – Kaposváron például 1997-ben éppen az egykori Tungsram-gyárból indult 250 fővel cégünk legnagyobb nem székesfehérvári gyára, a VT-Elektroplast Kft., amely ma már több, mint ezer dolgozónak ad munkát. Ez a kft. vállalta volna a zalaegerszegi üzem integrálását vállalatcsoportunkba. Első lépésként 50-80 embert vettünk volna át a volt tungsramosok közül, nekik tudtunk volna ugyanis bizonyosan munkát biztosítani, ezzel szemben a Tungsram vezetése úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy mindenkit átveszünk, noha ezt nem egyeztették velünk, ráadásul értelmezhetetlen is, hiszen mindenkinek felmondtak. Cégünk számára kellemetlen, hogy miután a Tungsram jóváhagyásával és bevonásával a vevőkkel egyeztettünk, a bajba jutott cég másokkal folytatott tárgyalásokat. A Tungsram elmúlt néhány évének története, az évi 10 milliárd közeli veszteség és a soktízmilliárdos adóssághegyek mellett egy újabb szükségtelen kanyarnak látjuk a Tungsram eljárását.

Felszámolják a szakszervezetet is

A Videoton mellett megkerestük más, esetleges vevőként megnevezett cégeket is. A Bakony Ipari Kerámia Kft. ügyvezetője, Isztli Ákos a cégük és a Tungsram közötti titoktartási egyezségre hivatkozva nem adott felvilágosítást a tárgyalásokról, annyit azonban elárult, a kapcsolatot felvették, ám a részletes műszaki és könyvvizsgálói vizsgálat még nem történt meg. A Scintilla Kft. és a Rauscher Kft. lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre.

– Az ígéret szerint 50-60 embert vesz át a Scintilla Kft., mely a gépgyártást vinné tovább, a másik, még meg nem nevezett cég pedig a huzagolást és a spirálgyártást venné át, állítólag szintén 50 emberrel együtt – mondta megkeresésünkre Elek Zoltán, a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetének (TDFSZ) hajdúböszörményi vezetője. – Addig is, ahogyan a többi gyáregységben, egy munkaerő-közvetítő céghez kerültek a dolgozók kétheti szerződéssel, melyet elvileg addig hosszabbítgatnak majd, amíg eldől a telephelyek sorsa. A korábbi gárdából úgy 110-en maradtunk mostanra, elvileg akár mindenkinek megmaradhat a munkája, bár az adminisztrációs területen dolgozóknak azért nehezebb a helyzete. Biztosat azonban nem tudunk, bár a Scintilla képviselői már tárgyaltak az emberekkel, s az is kérdés, mikorra dől el a jövő, hiszen nem mindenki várja majd meg, ha sokáig elhúzódik a procedúra.

A böszörményi dolgozók mellett a zalaegerszegi, nagykanizsai és újpesti ex-tungsramosokat is munkaerő-közvetítő cégek foglalkoztatják jelenleg a régi munkaterületükön, Sallai Gábor, a TDFSZ elnöke szerint ugyanolyan fizetéssel, mint amennyit korábban a Tungsramtól kaptak. Igaz, mivel a cég csődhelyzete miatt már tavaly sem emeltek a béreken, az emberek jelentős része minimálbért, illetve a szakképzettek garantált bérminimumot vihet csak haza. Nem meglepő ezek után, hogy a háromezer egykori Tungsram-dolgozóból az a néhány száz, akinek még megmaradt a munkája, bízik benne, a gyáregységek új tulajdonosai-befektetői rendezik a béreket is. Ez eddig a szakszervezet harca volt, ám az érdekképviseletnek, miután mindenkit elküldtek a Tungsramtól, megszűnt a tagsága, így megkezdődött a TDFSZ felszámolása is.

Az eredeti cikkért kattintson»

Forrás: nepszava.hu

 (Borítókép: Stratégiai partnerségről írt alá megállapodást Magyarország Kormánya nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Jörg Bauer, a Tungsram csoport elnök-vezérigazgatója a vállalat újpesti központjában, 2019. január 7-én. Szijjártó Péter (b1), Cseresnyés Péter (b2) és Jörg Bauer (j1)/tungsram.com)