Csiga nincs, tetű van – a kiskertekben idén hangsúlyos a növényvédelem

Ismét olvasóink és a Kanizsa TV nézőinek visszajelzése alapján fordultunk rovatunk szakértőjéhez. „Ellepte a rózsámat a tetű”, „Nem tudom, mit csinálhatnék”, „Próbálkoztam már mindenféle házi praktikával” – csupán néhány észrevétel a hobbikertészektől, akik az idei esztendőben szó szerint harcot vívnak a tetvek ellen.

Beszéltünk már arról, hogy mostanában milyen gyenge telek vannak. Az enyhe telek alatt pedig áttelelnek a kórokozók. A tetvek is, a földben. Meg a cseresznye legyek, aztán a diót támadó legyek is maximálisan átteleltek. Nem tudott úgy lefagyni a föld, hogy ezeket legalább megtizedelje – így kezdte a beszélgetést, sőt, inkább a felvilágosítást szaktanácsadónk, Varga József.  – Ez az év egyes növények esetében jól indult, a kajszi, cseresznye, meggy, monília… a tafrinánál már nem. Viszont a rovarok kegyetlenül sokan vannak. Az idei évben mindenhol tetű van. A kolléganőm például nem gondolta volna, szedett kaprot, 10 centiset. Tele volt zöld tetűvel. Mindig más színűek ugye, attól függ, milyen folyadékot, milyen anyagot szívnak ki egy növényből. A bodzánál például fekete tetű van, a rózsánál zöld vagy sárga a tetű. A ribizlin stb. … a vevők azt hiszik, mindegyikre más növényvédőszer kell. Nem. Csak egy fajta – hangsúlyozta Varga József növényvédelmi szakember. 

De talán ugorjunk vissza a beszélgetésünk kezdetére, arra a problémára, amivel minket is megkerestek az olvasók és a nézők. A házi praktikáktól elkezdve mindennel próbálkoztak már, a tetvek mégis vígan élnek az összes növényen. A legkényesebb talán a díszkert ékessége: a rózsa. – Így van. Azt szeretik, amiken most nőttek ki a hajtásvégek. Ott könnyebben szívogatnak. Egyébként a legnagyobb bűnös itt a hangya. Ha valaki látja, hogy például a fa törzsén, vagy a rózsabokor szárán hangyák mászkálnak, ott 100%, hogy tetű van. A hangya gondozza, telepíti a tetveket. És rengeteg a hangya is az idén. Mindenhol megtalálhatók – mondta a gazda.

Varga József szerint az alapvető védekezés az: meg kell gátolni a hangyák feljutását a növényekre. Nagyobb fáknál szóba jöhetnek a ragasztós enyvek, a kisebb bokroknál és növényeknél a porok, a sprék és csapdák is elérhetőek és hatásosak.  – A hangya által hurcolt tetvek nagyon gyorsan szaporodnak. Ha két tetvet lát valaki a rózsa bimbóján, mondjuk este, az reggelre 50-en lesz. Eleven szülők ugyanis. Szinte másodpercenként szülnek. Aztán szívogatják a nedveket, és hosszú csíkban a hajtásvégeken megjelennek. Tehát, ha ilyenkor megpermetezzük, egy nagyon jó szerrel, akkor ebben az évben nem lesz ott tetű, garantálom – hangsúlyozta Varga gazda. 

Beszélgetésünk végén újra kanyarodjunk vissza ahhoz a kijelentéshez, hogy tetvek vannak, csigák nincsenek. A gazda azt mondta: a tapasztalat is azt mutatja, ciklikusan jönnek elő a kártevők, nagyjából négy évente. Idén cseresznye légy sincs, körtelevél bolha sincs. Az idei év a tetveké, a hangyáké és a gombabetegségeké.

Vincze Adél

(fotó: Horváth Zoltán)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata elolvasható a Kanizsa Újság június 3-án megjelent lapszámában.