Történelmi visszatekintő

Folytatjuk sorozatunkat, amelyben Czupi Gyula a Halis István Városi Könyvtár igazgatója eleveníti fel nézőinknek a Nagykanizsához köthető 1848-49-es eseményeket.

A 19. században Nagykanizsa a megye legfejlettebb városa volt. A város akkori vezetői liberális szellemiséget képviseltek, így Zala megyében először itt volt érezhető a forradalom hatása.  A könyvtárigazgató elmondta: a kor kiemelkedő politikusai Albanich Flórián városbíró, Tóth Lajos, főjegyző és Babochay János szintén városbíró voltak, akik a helyi forradalmi események élére álltak. Ennek köszönhetően városunkban 1848. március 20-án elfogadták a helyi 12 pontot, amit a városvezetők továbbítottak az országgyűlésnek, emelte ki Czupi Gyula. A kanizsai 12 pont hasonlított a pesti pontokhoz, azonban a különbségek a helyi érdekeket is képviselték.

– Először is elmondták, hogy mekkora öröm az, hogy végre az uralkodó jóváhagyásával átalakulhat a rendszer, amit már hosszú éveken át a reform időszakban követelt ez az ország. A budapesti 12 pont, ami korábban már az országgyűlésben nyilván megfogalmazódott, csak lecsupaszodott 12 ponttá - ott 1848. március 15-én Budapesten - annak a pontjait nagyrészt átvették, de újakat is raktak bele és bizonyos pontokat, amik úgy gondolták, hogy megvalósult, azokat meg elhagyták. Nagyon érdekes az, hogy az egyházi javaknak az állami kezelésbevételét, mint lehetőséget megfogalmazzák ebben a 12 pontban. A legizgalmasabb talán az, hogy a lottériát, amelyik egy bécsi forrást segített, tehát azt gazdagította. Azt gondolták, róla, hogy a korabeli viszonyokra rossz hatással van, hiszen az emberek elkeseredettek, akkor lottériát vásárolnak, ahelyett, hogy megpróbálnák a saját sorsukat befolyásolni – mesélte Czupi Gyula, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója.

K.R.

(Borítókép: Kanizsa TV)