Anyanyelvápolók találkozója Nagykanizsán
Nagykanizsa évtizedek óta aktív résztvevője a „Beszélni nehéz!” mozgalomnak, amelyet Péchy Blanka indított útjára a szép magyar beszéd és a helyes kiejtés népszerűsítésére. Idén városunk ad otthon a kezdeményezés önképző és továbbképző táborának, amelynek megnyitóját hétfőn tartották a Honvéd Kaszinóban.
A program a magyar anyanyelv ápolásának egyik kiemelkedő szakmai eseményének számít. Az ország különböző pontjairól érkező, többségében nyugalmazott körvezetők nem csupán tudásukat frissítik fel, hanem tovább viszik azt a szellemi örökséget is, amelyet a mozgalom évtizedek óta képvisel.
- Visszatérő vendég lesz dr. Fűzfa Balázs, mára nyugalmazott egyetemi docens, hajdani tanárom a Szombathelyi Egyetemről. A tábornak idén visszatérő vendége a Szegedi Tudományegyetem habilitált docense, dr. Schirm Anita, akinek van a Nyelvészet mindenkinek YouTube-csatornája. Mindenkinek tudom figyelmébe ajánlani. Illetve itt a helyi nevezetességek közül, mivel kiskanizsai vagyok, két kiskanizsai előadót is hívtam, illetve hajdani tanítványokat - árulta el Baranyai Magdolna, a 39. Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor szervezője.
A programsorozat Nagykanizsa kulturális örökségére fókuszál: Thury György emlékhelyére látogatnak a résztvevők, akik zalai tanösvényre is mennek, továbbá Hevesi Sándor szülőházát is felkeresik.
- Nagyon fontos, hogy az anyanyelvünket ápoljuk. Nemcsak mint laikusok, hanem hogy nekünk segítséget nyújtsanak a szakemberek, hiszen a gyerekeinknek, unokáinknak, tehát a fiatalabb korosztálynak nagyon fontos a nyelvhelyesség, a hagyományok őrzése, és én azt gondolom, hogy ez a rendezvény méltó helyszíne ennek - fogalmazott Tóth-Bagó Mónika, Nagykanizsa alpolgármestere.
A rendezvény meghívott szakmai előadójaként köszönthették Kerekes Barnabást, a mozgalom egyik meghatározó közreműködőjét. Előadásában az anyanyelvi kultúra ápolásának fontosságát, a kommunikáció fejlesztését és a magyar nyelv szeretetét állította középpontba. A mozgalom történetét a kezdeményezés elindítójának életét szintén felidézte a szakember.
- Péchy Blanka, aki 66 éves volt, amikor létrehozta ezt az alapítványt, újabb és újabb lépéseket erőszakolt ki a környezetéből, és így 1965-ben egy kiejtési konferenciát hívtak össze, amelynek az lett volna a feladata, hogy meghatározza azt a normát, ami az élő beszédhez szükséges. Ennek az 1965-ös egri konferenciának lett a következménye, hogy 1966-ban, 60 évvel ezelőtt, Győrben, a Kazinczy Ferenc Gimnázium megrendezte a középiskolások első Kazinczy-versenyét - mondta el Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke.
A tábor a következő napokban szakmai előadásokkal, műhelyfoglalkozásokkal és közösségi programokkal folytatódik. A résztvevők célja közös: továbbadni a magyar anyanyelv szeretetét és a nyelvi igényesség értékeit a következő nemzedékeknek, hogy a „Beszélni nehéz!” mozgalom szellemisége a jövőben is élő maradjon.
R.H.
(Fotók: Kanizsa Médiaház)