Fény derült a rendszeres véradás újabb pozitív hatására – mások mellett a saját egészségén is segíthet vele
Az, hogy a véradás hasznos, nem kérdés – az adományozott vér életmentő lehet, és egy friss kutatás szerint még a saját egészségével is jót tehet, ha rendszeresen ad vért. Bizonyítékokat találtak ugyanis arra, hogy a véradás hasznos változásokat indíthat meg az ember vérkészletét pótló sejtekben.
A brit Francis Crick Institute tudósai rendszeres véradók vérmintáit vizsgálták, és olyan genetikai mutációkra bukkantak az őssejteket vérsejtetté alakító genetikai mutációkban, melyek javíthatják a szervezet vérveszteségre adott válaszát. Közben pedig nem növelik a vérhez köthető daganatos megbetegedések, mint például a leukémia kockázatát.
Mint a Gizmodo a kutatók nyomán kiemeli, azzal már sok kutatás foglalkozott, hogy a véradásnak milyen jelentős közegészségügyi értéke van, de arról kevés szó esett, hogy a véradás miként befolyásolhatja a donorok egészségét, különös tekintettel a vérképző (hemopoetikus / HSC) őssejtjeikre.
Hogy erre választ kapjanak, úgy döntöttek, elemzik 200, idősebb, rendszeresen vért adó személy vérét, akik életük során már legalább 100 alkalommal adományoztak. A kontrollcsoport hasonló korú volt, de ők életük során kevesebb mint 10 alkalommal adományoztak vért.
A HSC-k idősödése során néha olyan mutációk alakulnak ki, melyek a többi vérsejthez képest genetikailag némileg eltérnek, így különálló vérsejt-csoportot eredményeznek. Ezt a jelenséget nevezik „klonális vérképzésnek”, és az ilyen populációkat klónoknak nevezik. Ezekből az idő előrehaladtával egyre több van, bár többnyire ártalmatlanok. Megesik azonban, hogy ritka esetben a klónok olyan mutációkat okoznak, melyek hajlamosak arra, hogy rákossá alakuljanak.
A kutatók úgy találták, a gyakori véradóknál nagyjából ugyanolyan valószínűséggel alakult ki CH, mint a kontrollcsoportnál. Ugyanakkor, amikor jobban megvizsgálták a mintákat, megállapították, hogy a gyakori donorok mintáiban eltérő mutációk vannak, különösen a DNMT3A nevű gén esetében. És az egerekkel végzett további kísérletek arra engedtek következtetni, hogy a DNMT3A változásai pozitívak.
A változások a jelek szerint fokozták a sejtek azon képességét, hogy a stresszes körülmények között új vörösvérsejteket hozzanak létre. De bizonyos, a rák kockázatának növekedéséhez köthető jellemzők is ritkábban jelentkeztek, mint a kontrollcsoportnál.
hvg.hu