Nem csak a szociális szférát, a gazdaságot is leterheli a demens betegek rohamos növekedése
Nem engedhetik meg a kanizsai családok, hogy ők maguk gondozzák demens rokonaikat. Az egyre gyakoribb betegség nem csak anyagi, de lelki terhet is ró a családtagokra. A legtöbben a házi segítségnyújtást igénylik emiatt, azonban a betegség súlyos stádiumába érve, már csak a bentlakásos, akár speciális intézményben való elhelyezés lehet az egyetlen megoldás.
Becslések szerint 2019-ben a demencia globális gazdasági költsége elérte az 1313,4 milliárd USA dollárt, 55,2 millió beteggel számolva. Külön magyar adatok nincsenek, az azonban tudható, hogy a szociális szférának már most is nagy terhet jelent a demens betegek ellátása. Mindezek csökkenésére a jövőben sincs kilátás, a helyzet fokozatosan romlik. Számítások szerint Magyarországon a 2019-re becsült 184 ezer demens betegszám nagyjából 295 ezerre emelkedik meg 2050-re. A megkérdezett szakember szerint a hazai családoknak nincs olyan anyagi helyzete, hogy valaki feladhassa a munkahelyét, és maga gondozza beteg rokonát.
- Sajnos kevesen engedhetik meg maguknak, hogy otthon maradjanak, és gondoskodjanak a demens családtagról, éppen ezért veszik igénybe a házi segítségnyújtást. Napközben, amíg dolgoznak, számukra megnyugtató, ha csak napi szinten ránéz a gondozónő az ellátottra, illetve, hogy segíti a napi tevékenységeiben – mondta el Hütter Andrea, a NESZI tagintézmény vezetője.
Az anyagi kiadások mellett lelki megterhelést, egyfajta bűntudatot jelent az a stádium, amikor a beteg nem csak saját magára, de akár a környezetére is veszélyt jelenthet, ezért a családoknak sok esetben muszáj kezdeményeznie a bentlakásos intézményben való elhelyezést.
- Ez egy nagyon nehéz pillanat a család számára, hiszen szembesülni kell azzal, hogy a családtagjukat valamilyen intézményes keretben kell elhelyezni, állandó felügyeletet igényel. Erre jogi lehetőség van, hiszen ilyenkor gondnokság alá kell helyezni a családtagot, pszichiátriára megyünk, ott a pszichiáter szakvéleménye alapján egy jogi procedúra indul, ami alapján kijelölnek egy gyámot. A gyám az lehet egy önként jelentkező családtag, ha erre nincs mód, akkor kijelölnek egy hivatalos gyámot a beteg számára – tudtuk meg Molnár Ibolya klinikai és mentálhigiénés szakpszichológustól.
A demencia és az Alzheimer-kór rohamos terjedése miatt a legtöbb intézményben igyekeznek ilyen irányba továbbképezni a dolgozókat. Emellett vannak olyan, kifejezetten demens betegek számára kialakított speciális otthonok, ahol az ő igényeiknek megfelelően tudják élni a mindennapjaikat.
SZ.F.
(Kép: Kanizsa TV)