Fókuszban a közétkeztetés

A február 27-ei soron kívüli közgyűlés napirendjére tűzte a költségvetési intézményeknél folyó étkeztetés élelmezési nyersanyagnormáiról és a térítési díjak megállapításának módjáról szóló rendelet módosítását. A testületi ülés előtt megkérdeztük Balogh László polgármestertől: mikor és miért alakult ki a közétkeztetés jelenlegi, központosított formája, és milyen visszajelzéseket kaptak az intézményektől.

Fotó: Jancsi László

– Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlési döntés és a közbeszerzési eljárás lefolytatása után 2012. július 25-én kötött vállalkozási szerződést a Pensio ’17 Vendéglátó Kft.-vel 10 év időtartamra. A cég időközben Pensio Minőségi Közétkeztetési Kft., Pensio Magyarország Kft. és Klasszmenza Kft.-re változtatta a nevét. 2017-ben a szociális étkeztetésre – jogszabályi előírás miatt – újabb közbeszerzési eljárás indult, melyet a Kórház- és Menzaétkeztetés Kft. nyert meg. A cég 2012-ben 11 főzőkonyhával és 31 melegítő konyhával vette át a szolgáltatást. 2017 decemberében a főzőkonyhák átszervezését kérte 4 főzőkonyha bezárása és átminősítése tekintetében – mondta a polgármester. – Az úgynevezett minőségi közétkeztetés programja 2015 végétől indult el országosan, melyhez a Pensio az elsők között csatlakozott. Ez szigorú higiéniai, élelmiszer-biztonsági és minőségi, minősítési szempontoknak való megfelelést jelent. Nagykanizsán csaknem ötezren veszik igénybe a menzát: az óvodásoknál, kisiskolásoknál ez szinte teljeskörű, a nagyobbaknál sajnos egyre kevesebben. A felnőtt dolgozókra sem jellemző, hogy a menzán ebédelnének, inkább a külső, kicsit drágább, nagyobb választékot adó szolgáltatókat választják.

Elégedett vagyok az étkezés körülményeivel és ár-érték arányával

– Magyarországon a foci után a menzához értünk a legtöbben… – folytatta Balogh László. – Így nem könnyű a megfelelés, ráadásul az étkezésünk ízlése sok évszázad alatt kialakult reflexeken, szokásokon alapul. Emiatt az egyik pillanatról a másikra bevezetett „minőségi közétkeztetés” szabályrendszere (kevesebb fűszer, egészségesebb alapanyagok) nem nyerte el mindenki tetszését azonnal. Jómagam, aki mindig is menzás voltam, jelenleg is a Batthyány-menzán ebédelek, jóindulattal állok ehhez a kérdéshez. Elégedett vagyok az étkezés körülményeivel, ár-érték arányával. Természetesen mindig lehet fejlődni, jelen helyzetben is egy felmerült igény miatt változnak a menzai árak. Az intézményeink értékeléssel összekötött visszajelzései egyébként jók, ezt indokolhatja természetesen az egymásra utalt partneri viszony is. Azt látom, hogy az új típusú menzánkhoz való kötődésünk sokszínű, a kezdeti nehézségek után már javulóban van az elégedettség, természetesen a mindenkinek való megfelelés sosem lesz tökéletes… Saját példánkból kiindulva mégis arra ösztökélnék minden kanizsait az iskolákban és az óvodákban, hogy legyen menzás, mert ez kényelmes, olcsóbb és minőségre törekvő megoldás. A kritikai észrevételekre, a jóindulatú javító szándékra a konyhák fogékonyak – összegezte Balogh László polgármester.

Napirenden a nyersanyagnorma emelése, de hogyan tovább a közétkeztetés…

– A téma időszerűségét elsősorban a nyersanyagnorma emelése adja, de most arra is figyelmet kell fordítanunk, hogy a 2012-ben megkötött szerződések 2022-ben lejárnak, és időben el kell dönteni, hogyan tudnánk változtatni a későbbiekben. Továbbra is külső szolgáltató kezébe adjuk-e a közétkeztetést, vagy vissza az önkormányzatnak, intézményeknek – hangsúlyozta Schauta Marcell önkormányzati képviselő (ÉVE).

– Mivel az Éljen VárosuNk! Egyesület a választási programjában azt vállalta, hogy rendezi a közétkeztetés helyzetét, meg kell vizsgálnunk, hogyan történt meg a kiszervezése. Először fel kell térképezni a változásokat, utána meg kell vizsgálni a lehetőségeket – tette hozzá a szociális, egészségügyi és környezetvédelmi bizottság elnöke. – Annak idején, amikor 2012-ben megtörtént a kiszervezés, állítólag azzal az indokkal adták át egy nem nagykanizsai székhelyű cégnek az önkormányzat intézményeiben meglévő konyhák üzemeltetését, hogy az intézmények nem jó fenntartói a konyháknak, és külső vállalkozó bevonásával mindez sokkal olcsóbb, és minőségjavulást is eredményez. A Nagykanizsán megjelent cég több városban is elindult a közbeszerzési pályázaton. Ezt követően számtalan minőségi kifogás érkezett – rajtunk kívül más városok önkormányzatához is - a közétkeztetéssel kapcsolatban. Valamilyen megfontolásból a közétkeztetésben érdekelt cég(ek) sűrűn váltogatják a nevüket annak ellenére, hogy megváltozna tulajdonosi összetételük. Általában ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz köthető vállalkozás végzi a tevékenységet csak idővel más néven, jogutód vállalkozásokon keresztül, így például: Pensio ’17 Kft., Pensio Minőségi Közétkeztetés Kft., Pensio Magyarország Kft., Klassz Menza Kft., K.O.0.1. Kft., M41 Logisztik Kft. A Kórház- és Menzaétkeztetés Kft., ami a városi kórház közétkeztetését látja el nálunk is, legutóbb azzal került az érdeklődés előterébe, hogy kapcsolatot mutattak ki a fenti tulajdonosi körrel.

– Már több önkormányzatnál is keresték a kapcsolatot, hogy mi lehet a sűrű névváltoztatás és a közétkeztetés kiszervezése mögött – jegyezte meg a bizottsági elnök, elismerve, tudomása szerint a sok botrány ellenére tagadhatatlanul történt minőségjavulás is az utóbbi években. Ennek ellenére is megfontolandó, hogy a közétkeztetést mégiscsak az intézmények, önkormányzatok maguk végezzék, hiszen a munkáltatói jogok gyakorlása is fontos kérdés. Nemcsak az iskolák, hanem a szociális intézmények és a kórházak – különösen az utóbbiaknál – esetében azért sem szerencsés a közétkeztetés kiszervezése, mivel sajátos igényeknek kell megfelelni. A betegek étkeztetése egy speciális terület. A kórházban a Kórház- és Menzaétkeztetés Kft.-vel 2017-ben megkötött szerződés szintén 2022-ben jár le.

Schauta Marcell úgy tudja, a szociális étkeztetés területén is történt javulás, de a diétás és pépes étkeztetést még nem igazán tudja megfelelő színvonalon ellátni a cég.

– Tájékozódtam, s azt tudom elmondani, hogy az idősek otthonában az ellátottak kevesebbet esznek, az adagok kiosztása különösebb gondot nem okoz, viszont az idősek klubjában, különösen hétvégén nehéz kiporciózni a szűkre szabott ételadagokat, és a korábbiakhoz képest kevesebben is veszik igénybe a szolgáltatást. A szociális otthonnál törvény kötelezi az intézményt arra, hogy családi napokat, különböző családi ünnepekhez köthető rendezvényeket szervezzenek az ellátottak és hozzátartozóik részére. A tapasztalat azt mutatja, amíg az intézmény dolgozói főztek, messzemenőkig szem előtt tudták tartani az idősek igényeit, és az ünnepnapokhoz, a különböző alkalmakhoz igazodva készítették el számukra az ételt. Emellett volt egy azonnali visszacsatolás a gondozottak felől, ha nem ízlett nekik az étel, azonnal tudtak változtatni.

– Törvényileg még a közétkeztetés kiszervezése sincs előírva, így maguk az intézmények is tudnák üzemeltetni a konyhákat – sorolta az érveket az önkormányzati képviselő, rámutatva arra a problémára is, hogy a közétkeztetésben korábban dolgozók már nyugdíjba vonultak, kiöregedtek, és jelenleg nincs meg a megfelelő utánpótlásuk. Az intézményeknél foglalkoztatott konyhások annak idején lelkiismeretesen ellátták a feladatukat, sok éves, évtizedes gyakorlat állt mögöttük. Valószínűleg most is szerencsésebb lenne, ha az intézmények maguk üzemeltetnék a konyháikat, vagy azt helyi vállalkozásokkal oldanák meg, helyi alapanyagok felhasználásával.

– A kiszervezéssel párhuzamosan, azért hogy a beszállítói kör helyi vállalkozásként tűnjön fel, tapasztalni lehetett egyfajta ügyeskedést is a beszállítók részéről, sokan létesítettek telephelyet Nagykanizsán. Az világosan látszik, hogy egy bizonyos érdekkörhöz tartozik jelenleg Kanizsán a közétkeztetés ellátása, azonban, hogy a későbbiekben tudunk-e ezen változtatni, azt majd az idő fogja eldönteni – vélekedett a bizottsági elnök. – A megvalósításában nehézséget okoz az is, hogy időbe telik megtalálni azt a szakembergárdát, amely később üzemeltetni tudná az önkormányzat intézményeiben a konyhákat. Ilyen szempontból a bölcsődei étkeztetés szerencsésebb helyzetben van, mivel ezeknek az intézményeknek helyben, saját konyhát kell üzemeltetniük, így a bölcsődéknek megmaradt a saját konyhája.

A szakosztályon végeztek egy összehasonlítást arról, hogy a különböző megyei jogú városok nyersanyagnormái között hol áll Nagykanizsa. Az összehasonlítás alapján úgy tűnik, Nagykanizsán a legalacsonyabb a norma összege, többek közt ezért is lehet indokolt az összeg emelése. A vállalkozó 20,1 százalék normaemelésre tett javaslatot – árulta el Schauta Marcell, aki szerint a jelenlegi közétkeztetési szerződés olyan szempontból is előnytelen, hogy a normához van kötve a rezsiköltség, ami a norma 69 százaléka. Tehát a normának az emelésével drasztikusan emelkedne a cég számára kifizetendő rezsiköltség, ami például 12 százalékos emelés esetében 48 millió Ft, 15 százalékos emelésnél 80 millió Ft többletkiadást jelentene a városnak.

– A szakosztály munkatársai bonyolult modellszámítást végeztek az emeléssel kapcsolatban bevételi és kiadási oldalon, melyet a rendeletmódosításhoz is mellékeltek. Ebből jól látszik, hogy a norma emelésével a bevételi oldal aránytalanul elmarad a kiadástól az emelés mértékétől függően. Felmerült az a javaslat is, hogy ha nagyobb mértékű nyersanyagnorma emelést fogadna el a közgyűlés, akkor a cég alakítsa ki az egyik középiskola melegítő konyháját. Úgy tudom, ezt a javaslatot polgármester úr elvetette. Amennyiben nem valósul meg hasonló beruházás, akkor viszont nem tudjuk támogatni a nagyobb mértékű normaemelést. A nyersanyagnorma emelése az étkezések térítési díjaiban előreláthatóan 1000 Ft+Áfa körüli emelkedést fog jelenteni – magyarázta az önkormányzati képviselő.

Schauta Marcell szerint továbbra is arra kell törekedni, hogy helyi cégek, intézmények, helyi munkaerővel, helyi alapanyagokból oldják meg a közétkeztetést, s mindezt átláthatóan. Egy profitorientált cég számára nem mindegy, milyen haszna képződik. Ha viszont az intézmények kezébe kerülne vissza a konyhák fenntartása, akkor közétkeztetésre, munkabérekre, felújításokra lehetne fordítani azt az összeget, amit rezsiként a közétkeztetésre kifizet a város.

– Mindemellett valószínűleg előnyösebb és átláthatóbb lenne, ha visszakerülne az önkormányzat kezébe a közétkeztetés, és abban is biztosak lehetnénk, hogy valóban helyi vállalkozásoktól kerülne beszerzésre az alapanyag. Ezen kívül így sokkal nagyobb ráhatása lehetne az önkormányzatnak a közétkeztetésre, illetve a minőségi kifogásokat is rugalmasabban tudná kezelni, mint egy külső vállalkozás. Arról nem is beszélve, hogy munkahelyteremtés és foglalkoztatás szempontjából ugyancsak előnyökkel járna – vélekedett az önkormányzati képviselő. – Ha nem az önkormányzat, intézmény, hanem egy helyi vállalkozás kezébe adnánk a konyhák üzemeltetését, azzal is nagykanizsai vállalkozót segítenénk, nem pedig valahol az ország távoli részén székhellyel rendelkező céghálózatot támogatnánk, egy olyan céget, amelynek a működése számunkra nem átlátható. Hogy jelenleg mi lehet az egész közétkeztetés hátterében a nyilvánvaló okokon kívül csak találgatunk, szövevényes az egész, talán egyszer sikerül tisztán látni, és akkor mi is bölcsebbek leszünk…

Bakonyi Erzsébet