Jeles évfordulót ünnepelt a Nagykanizsai Zsidó Hitközség
180 évvel ezelőtt, 1845. október 22-én Nagykanizsán, Löw Lipót rabbi szolgálata idején először szólalt meg orgona magyarországi zsinagógában. A nevezetes esemény évfordulója alkalmából „Az orgona hangja” címmel várta az érdeklődőket a Nagykanizsai Zsidó Hitközség.
Az előadó, Villányi Benjámin az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem egyetemi tanársegédje arról szólt, hogy az a neológ mozgalom, amely később kialakult - és amelynek egyik legfőbb figurája az akkori nagykanizsai főrabbi, Löw Lipót volt – hogyan alakította át a magyarországi zsidóság zenei életét.
- És a neológ mozgalom hogyan választotta azt az utat, hogy például hangszereket is bevitt a zsinagógába, ami természetesen a zsidó közösségen belül – főleg a vallásosaknak az ellenérzését kiváltotta. De ez a magyarországi neológiának az egyik legfontosabb tulajdonsága. Amit például tetten érhetünk a magyarországi legnagyobb zsinagógában, a Dohány utcai zsinagógában is, hogy az orgona szerves része az istentiszteleteknek – árulta el Villányi Benjámin.
A nagykanizsai zsinagógában ma már csak a helyét lehet látni az egykori orgonának, de a számítástechnika segítségével ez alkalommal mégis volt orgonaszó az épületben.
Az előadás témája, a zsinagógai zene új korszaka kapcsán Villányi Benjámin úgy fogalmazott: ez egy nagyon komoly és bonyolult ügy, vallásjogilag is.
- A neológ mozgalom úgy döntött, hogy ezt megengedi, arra utaltak, hogy a jeruzsálemi szentélyben is volt hangszeres kíséret az istentisztelet során. Míg a vallásosabb magyarországi zsidóság azt mondta, hogy ez ugyanolyan munkavégzés, mint bármely más dolog, ezért szombaton és ünnepnapokon nem lehetett – tudtuk meg Villányi Benjámintól.
Mindez bizonyos helyeken komoly nézeteltérésekhez vezetett, de a neológ zsidó kultúrához rengeteget hozzáadott az, hogy az orgonát bevezették – mondta el Villányi Benjámin.
V.A.
(Képek: Kanizsa Médiaház)
