A Felsőtemplom névnapja – Végtelen, megváltó szeretet
Névadó titulusának, Jézus Szívének ünnepére készül a Felsőtemplom. Az úrnapját követő pénteken, illetve a vasárnapi búcsúnapon a hívek a szokott feltételek mellett – tiszta lélekkel, meggyónva, részesülve a szentáldozásban, és a pápa szándéka szerint imádkozva – teljes búcsút nyerhetnek. Az ünnep arra is alkalmat nyújt, hogy a Jézushoz fűződő kapcsolatukat elmélyítsék.
Szűcs Imre: Figyelhetünk arra, hogyan tudjuk elfogadni, illetve viszonozni az ő végtelen, megváltó szeretetét… (Fotó: Gergely Szilárd)
Elsőre talán elvont fogalomnak tűnik, Szűcs Imre szerint azonban nagyon is kézzel fogható, valóságos Jézus Szentséges Szívének üzenete.
– A szívre általában úgy gondolunk, mint érzelmeink központjára, ezzel szemben a Bibliában a szív magát az embert jelöli – magyarázza a plébános. – Jézust és az ő mérhetetlen szeretetét, amely abban öltött formát, hogy emberré lett: kiüresítette magát, hogy hozzánk hasonlóvá váljon.
Isten Fia földi anyától született, volt kisbaba és kamasz, apjától pedig kitanulta az ácsmesterség csínját-bínját, mutat rá Imre atya. Ahogy mindenki másnak, neki is voltak tervei, ám közben egy percig sem tévesztette szem elől a feladatát. Az ő küldetése az volt, hogy Isten országát hirdesse, és azt, mennyire szereti az Atya az embereket.
– Sokáig kevés szó esett a Jóisten emberközpontú szeretetéről, holott az egész világot nekünk adta. A teremtéskor világosan kijelentette: „Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet…”. A tiétek, éljetek vele és használjátok. Azt ugyan nem mondta, de jó volna, ha nem kihasználnánk…
A Szent Szív Jézus önfeláldozó és az embert a bűn alól feloldozó szeretetét szimbolizálja. A hagyományos ábrázolás szerint Jézus mellkasán helyezkedik el megsebzett, átszúrt szíve, amelyet a szeretet lángjai ölelnek körül. Középen általában egy kereszt látható, ami arra emlékeztet: nincs nagyobb szeretet annál, mint amikor valaki az életét adja a barátaiért.
Amikor hozzáfogtak a mai templom megépítéséhez a Deák téren, még javában tartott a második világháború. Noha az építőanyagok beszerzése sok akadályba ütközött, a Historia Domus arról ír: 1942 tavaszán már olyan jó ütemben haladtak a munkálatok, hogy Jézus Szíve ünnepén megkezdték a vasárnaponkénti misézéseket, majd pár hónappal később, november 8-án felszentelték az épületet.
– A búcsú tulajdonképpen a település templomának névnapja – mondja Imre atya. – Amikor egyet felszenteltek, választottak neki – és ezzel az egész egyházközségnek – egy védőszentet, s az ő neve lett a templom titulusa. A mi esetünkben Jézus Szíve magát Jézust jelenti. A búcsúk jelentősége régen abban állt, hogy a közösség apraja-nagyja összejött. Ma már ehhez a falunapok biztosítanak keretet. Vannak időszakok, amikor bizonyos ünnepek kiemelkednek a többi közül, utána pedig – nem elvesznek, nem kiüresednek, hanem egyszerűen átalakulnak. Úgy érzem, most épp egy köztes periódusban vagyunk, amikor a külsőségek nem nyomják el a valódi üzenetet. Figyelhetünk arra, és elemezhetjük magunkban, miként is viszonyulunk a templomunk védőszentjéhez, s hogyan tudjuk elfogadni, illetve viszonozni az ő végtelen, megváltó szeretetét.
Nemes Dóra
- - -
Búcsúmise a Látóhegyen
Búcsúmisére várja július 6-án, szombaton délben a látóhegyi kápolna a híveket. Szent Péter és Szent Pál ünnepe alkalmából a szentmisét Szűcs Imre, a Jézus Szíve-templom plébánosa mutatja be.