Thúry és a no-go zóna
„Hogyan nézhetnénk, persze gondolatban, őseink szemébe, akik az életüket áldozták a hazáért, azért, hogy mi magyarul beszélhessünk, imádkozhassunk, énekelhessük népdalainkat, ha most hagynánk, hogy idegen kultúrák modern hódítói leigázzanak bennünket – elvéve biztonságunkat, szabadságunkat, önrendelkezésünket, és idővel identitásunkat is?! Thúry vitézsége és bátorsága példát ad arra, „ha nem is fegyverrel, hanem a demokrácia eszközeivel, de nekünk is meg kell védeni a hazánkat, sőt egész Európát."
A hagyomány lángja a jövő fénye is… (Fotó: Bakonyi Erzsébet)
Többek között erről beszélt Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő a Thúry György Emlékév nyitórendezvényén. A programsorozat kezdeményezője és fővédnöke kijelentette: Thúry a hódítók tengerében sosem adta fel, s az emlékév azt is üzeni: mi sem emelhetjük fel a kezünket, mi sem hátrálhatunk, mert ez a közös érdekünk, ez Nagykanizsa, Magyarország és Európa érdeke is.
–Újra végvárként kell helyt állnunk – szögezte le Cseresnyés Péter –, éppen ezért az emlékévben nem az a dolgunk, hogy a hamut őrizzük, sokkal inkább a lángot kell továbbadnunk, hiszen csak így lehetünk méltók Thúry örökségére, és csak így szolgálhatjuk jövőnket.
A politikus emlékeztetett, most már hivatalosan is bevallják Németországban, hogy valóban léteznek a nagyvárosokban úgynevezett no-go zónák, ahová rendőrök és katonák sem mernek bemenni, mert a bevándorlók a saját törvényeik szerint élnek. Cseresnyés Péter szerint viszont Thúry, végvári vitézeinek élén, bemenne, és azonnal megszűnne az életveszélyes no-go zóna.
– Érdemes felidézni Thúry halálát, mert ebben is üzenet van – tette hozzá. – Orosztonynál, tehát itthon, magyar földön csalták tőrbe és ölték meg a hódítók. Azok, akik idejöttek és berendezkedtek itt, azok, akik bevezették a saját törvényeiket, robbantgattak, mészároltak, öltek, nőket erőszakoltak és saját hitüket terjesztették.
Dénes Sándor polgármester azt mondta, az emlékév arra hivatott, hogy kifejezzük tiszteletünket a 450 éve kanizsai várkapitánnyá lett történelmi hősünk előtt, aki a „Dunántúl Oroszlánjaként” az utolsó éveit szolgálta Kanizsán a török ellenében, nemcsak az itt élő emberek, de a magyarság és Európa védelmében is.
– Abban hiszek, hogy egy közösség, annak öröksége és hagyománya teremtheti meg újra és újra a jövő lehetséges értékeinek alapját. Az egyéniség kibontakozása egy közösség szolgálatában, a kölcsönös tisztelet közepette tud megvalósulni, nem pedig annak ellenében, vagy azt megtagadva. Ezen esetben inkább a vándorlás, az otthon elhagyása, a folyamatos útkeresés és bolyongás lesz a sorsa mindenkinek, aki csak a jelenben és a jövőben keresi egyéni boldogulását.
Péter Árpád
„El tudnak képzelni olyan korabeli sajtóhírt – már amennyiben akkoriban lett volna sajtó –, hogy a keleti hódító hordákkal hadban álló európai nemzetek azt tervezik: befogadnak néhány százezer törököt, elosztva egymás között?! De ha így is lett volna – mint ahogyan nem volt… – , vajon mit szólt volna mindehhez Thúry és a többi végvári, kanizsai vitéz?!Azt hiszem, élesíteni kezdték volna a szablyát…Ezzel persze nem azt mondom, hogy fél évezred múltán is a szablya a megoldás, de azt igen, hogy tanulnunk kell saját történelmünkből. Az önfeladás, a meghunyászkodás, a belenyugvás most is a nemzet, sőt egész Európa vesztét jelentené.”
Cseresnyés Péter
„Thúry Györgyre emlékezni nem csak azt jelenti, hogy felidézzük az ő alakját, hősiességét és cselekedeteit. Nem a múltba révedés a célja a hagyomány ápolásának és az emlékezetkultúra fenntartásának. Mert akkor valóban háttal állnánk a jövőnek. Hősi alakjaink felidézése, egy emlékév meghirdetése sokkal inkább arról szól, hogy milyen örök értékek határozzák meg az egyediségünket, a mi közösségünk különlegességét. Mert különleges ennek a városnak a lelkülete és személyisége.”
Dénes Sándor
Hogy nem alaptalan a 450 évvel ezelőtti helyzettel a mában párhuzamot vonni, csak egyetlen hír: rendőrőrs elleni merényletet tervezett St. Pöltenben három fiatalkorú dzsihadista. A vádak szerint az Iszlám Állam terrorszervezet alvósejtjét akarták megalakítani azzal a céllal, hogy kalifátust hozzanak létre Ausztria területén, közölte az osztrák ügyészség. A fiatalok először egy St. Pölten-i fegyverkereskedést raboltak volna ki, majd a fegyverek birtokában vérfürdőt akartak rendezni Alsó-Ausztria tartományi székvárosának egyik rendőrőrsén. Hogy nem így történt, azt csak egy időben érkezett névtelen bejelentés akadályozta meg. Ez van ma Európában…