Közel 5 milliót „játszott át” a saját zsebébe egy biztosító üzletkötője

facebook megosztás

Nem egyszerű a biztosítási ügynökök dolga, az szent igaz, hiszen egész nap talpalnak, és az ügyfeleket győzködik, hogy kössenek már egy biztosítást velük. És pont ezt a nem egyszerű munkát tette most még nehezebbé tisztességes munkatársainak egy zalabéri, 47 éves nő, aki üzletkötőként nem csupán a kenyéradó biztosítóját, de a jóhiszemű üzletfeleit is átverte: a becsapottak ezután – valószínűleg – messzire elkerülik majd a biztosítós üzletkötőket… A vádemelésig jutott büntetőügyet, és a csaló nő módszerét dr. Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség sajtószóvivője ismertette hírportálunk olvasóival.

Egy 47 éves, zalabéri nő 2012. december 20. napjától két esztendőn át volt egy biztosító-részvénytársaság pénzügyi szolgáltatások közvetítésével foglalkozó üzletkötője, mint egyéni vállalkozó. A közvetítői jogviszony alapján biztosítási, banki és nyugdíjpénztári szerződéseket közvetített a részvénytársaság részére.

A rá vonatkozó szabályzatok alapján az életbiztosítási ajánlatot elektronikus rögzítéssel vehette fel. Az ügyfél azonosítását követően – az adatok elektronikusan történt rögzítésével – készítette el a biztosítási ajánlatot, majd azt elektronikusan továbbította a biztosító-részvénytársaság ajánlatokat és szerződéseket nyilvántartó rendszerébe. Az ajánlat felvétele során, papír alapon mindössze egy egylapos nyomtatvány készült, amit a nőnek faxon azonnal meg kellett küldenie a biztosítónak, illetve papír alapon a havonta megrendezésre kerülő értekezleteken kellett személyesen, tételesen átadnia a biztosító munkatársai számára.

A nő által megkötött életbiztosítások első díjának beszedése készpénzben, átvételi elismervény ellenében történt, kizárólag életbiztosítások díjainak beszedésére használatos átvételi elismervény-tömb használatával. A nő a megkötött biztosítások után jutalékra tarthatott igényt, mely az első biztosítási díj beérkezése és lekönyvelése után vált esedékessé.

Egy sértettet 900 ezer forinttal vert át

Az egyik sértett 2014. július 25-én, a lakásán kötötte meg a biztosítási szerződést a nővel, és az első havi díjat – 15 ezer forintot – 2014. augusztus 01. napján átadta a nőnek, aki azt be is fizette a biztosításra, így a szerződés szabályosan létrejött.

Azonban a nő a szerződés megkötését követően azt mondta a sértettnek, hogy eseti, nagyobb összegű befizetéseket is lehet teljesíteni, növelve ezzel a biztosítási szerződés értékét. Így a sértettet rá tudta beszélni arra, hogy 2014 szeptemberének elejéig, három egyenlő részletben, összesen 900 ezer forint eseti díjat adjon át a részére. A vádlottá lett nő azonban a pénzt nem fizette be a sértett biztosítására, hanem azzal sajátjaként rendelkezett, vagyis elsikkasztotta azt. Azért, hogy az elismervények ellenőrzésekor ne derüljön ki a nagyobb összegű pénzátvétel, a nő a nyugtatömbjében csak az első példányt töltötte ki, a másod- és harmad példányokra pedig valós és fiktív adatokkal újabb díjátvételeket tüntetett fel. A sértettől átvett 900 ezer forintot felélte, amely kár nem térült meg.

Nemcsak az ügyfeleit, de a biztosítót is átverte

A nő 2013. január 29. és 2014. július 29. között több esetben nyújtott be a biztosító zrt.-hez olyan, életbiztosítás megkötésének alapjául szolgáló, valótlan tartalmú ajánlatot és ehhez kapcsolódó nyilatkozatokat, amelyeknél ügyfélként olyan személyek szerepeltek, akiknek adatait más biztosításkötésekből ismerte, azonban ezek a személyek nem tudtak arról, hogy a kérdéses biztosítási szerződések létrejöttek és nem is akartak ilyen szerződéseket kötni.

A módszere úgymond egyszerű volt: a fiktív adatokkal benyújtotta a meg sem kötött szerződést, és befizette az első, néhány ezer, maximum néhány tízezer forintos díjat, majd felvette a biztosítótól a szerződéskötés után járó, több százezer forintos jutalékot. Ezután az általa „kötött” biztosítási szerződéssel már nem foglalkozott, amit így a biztosító néhány hónap múlva, díjnemfizetés miatt törölt. A nő a valótlan tartalmú és hamis ajánlatok, valamint nyilatkozatok felhasználásával a zrt.-től 18 szerződés után összesen 3 millió 693 ezer 211 forintnyi jutalékot szerzett meg jogtalanul, mely összegből végül beszámítás folytán 682 ezer 468 forint megtérült.

A nő 2014. szeptember 28. és 2014. november 27. napja között, további 11 esetben nyújtott be a zrt-hez életbiztosítás megkötésének alapjául szolgáló, valótlan tartalmú és hamis ajánlatot, amelyeknél ügyfélként ugyancsak fiktív személyek voltak megadva, és amelyeknél általában az ő és a tevékenységéről nem tudó fia telefonszáma és e-mail címe szerepelt, véletlenszerűen megadott személyazonosító igazolványszámok mellett. A nő ezután az újabb, 11 fiktív szerződés után összesen 2 millió 239 ezer 107 Forint jutalékot akart jogtalanul megszerezni, azonban a biztosító csupán 6 szerződés után fizetett, összesen 1 millió 057 ezer 238 forint jutalékot, míg 5 szerződés után jutalék kifizetésére már nem került sor. A biztosító ezeket a szerződéseket később – díjnemfizetés miatt – ugyancsak törölte.

A nő a csalásaival – azaz a valótlan tartalmú és hamis ajánlatok, valamint nyilatkozatok felhasználásával – a biztosító zrt. sértett sérelmére összesen 5 millió 932 ezer 318 forint kár okozását kísérelte meg, melyből 4 millió 750 ezer 449 forint volt a ténylegesen okozott kár. Ebből az előbb említett beszámítás folytán 682 ezer 468 forint térült meg. A Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség a nő ellen csalás és sikkasztás bűntette, valamint 28 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat a Zalaegerszegi Járásbíróságon.

Papp Attila

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.