Mert Európa népei harcoltak – Sokat kérsz, Jézus, nagyon is sokat

„Sokat kérsz, Jézus, nagyon is sokat: hogy megszeressem a hóhérokat, s imádkozzam ellenségeimért...” Nem csak Tóth Bálint sóhajt így, méltán, Magyar litániájában. A Keszthelyen született, tavaly elhunyt költő 1956 előtt és után egyaránt börtönt szenvedett. Nekünk pedig Moszkva után Brüsszel diktátumaival kell megküzdenünk, szintúgy hazai kollaboránsokkal tetézve. Ám ha helyesen értjük, mi a szeretet, rögtön könnyebb a jézusi parancs.

Orbán – Juncker: Európa népei harcolnak, az Európai Bizottság nem

Európában még az ateista is keresztény – szoktuk idézni. És valóban, ez a civilizáció tette földrészünket azzá, ami. A szeretet kultúrája ez, élesen különböző a más gondolkodású, hitű iránt akár a kiirtásig türelmetlen, a gyűlöletre építő totalitárius rendszerektől. Ám minden leegyszerűsítés veszélyes, hiszen: azok iránt toleránsnak lenni, akik számára a tolerancia ismeretlen, egyenlő az öngyilkossággal. Theodore Roosevelt amerikai elnökemlékeztetett Féld Istent és tedd meg a magad részét című 1916-os könyvében arra, míg Észak-Afrikában és Közel-Keleten a keresztények a 7. században a muszlimokkal szemben kisebbségbe kerültek, Európában megmenekültek. „Mert Európa népei harcoltak” – szögezi le, és Martell Károly és Sobieski János ellenállását méltatja. Hozzátehetnénk a mi Hunyadinkat és Thúrynkat…(A bevándorlásellenes holland politikus, Geert Wilders magyarul Halállistán címmel kiadott könyvének mondok itt köszönetet e gondolatmenetért.) Mi a helyes értelme tehát a szeretetnek? Elvégre azt ígértük, általa könnyebben teljesíthetjük az ellenségszeretet parancsát. A szeretet nem csupán érzelem, hanem hozzá tartozik az akarat és az értelem is – figyelmeztet Benedek pápa.

Benedek pápa: A szeretet nem csupán érzelem, hanem akarat és értelem is

Azaz a szeretet azt jelenti: jót akarok neki. Ezért igenis ellenségszeretet, amikor – minthogy a bűn utálatos - aki ártott a közösségnek, azt el kell távolítanom abból a helyzetből, abból a pozícióból, ahol ő továbbra is ártani tud. Nem a bűnöst gyűlölöm, hanem a bűnt. Őt igenis, szeretem, aggódom érte, nem akarom, hogy továbbra is bűnt kövessen el, örök üdvösségét kockáztatva. Tehát, ha kell, saját magától is megvédem. De a személyére irányuló gyűlöletet, ami bennem lenne, ami mérgezne, azt nem engedem, hogy mozgassa a cselekedeteimet. Kanizsaiként jó tudni, Zrínyi Miklós sem gondolkodott másképp: Más a keménység, más a kegyetlenség. Mert jó volna ugyan mindent szép szóval véghezvinni, de a mi emberi állapotunk igen gyarló, és ahol nincsen félelem, nincsen tisztesség. Kegyetlenség a bűnösöket nem büntetni, mert a jónak ártanak – idézi a költő és hadvezér az ókori szerzőt. A becsületesnek árt az, aki kíméletesen bánik a bűnössel – így is fordították Publilius Syrust.

Toleránsnak lenni azok iránt, akik nem ismerik azt, öngyilkosság

Elvégre a migráció sem emberi jogi kérdés, hanem nemzetbiztonsági – hallhattuk pénteken Orbántól. Ne csak a szívünkre hallgassunk, az eszünkre is. Akit Jupiter el akar veszíteni, annak elveszi az eszét. (Már a régi rómaiak tudták.) Bizony, ellenségszeretet vezet minket akkor, mikor Soros, a bevándorláspárti Brüsszel és hazai csicskásai számításait szívós kitartással keresztülhúzzuk. Egy csatát megnyertünk, de a háború vége még messze van.

Papp János