Pedig lenyomnának bennünket! – Együtt, biztonságban…

Lovagias nemzet a magyar, de nem balek. 170 év telt el az önvédelmi háború, azaz a ’48/49-es forradalom és szabadságharc óta, ám nemzetünk karaktere mit sem változott. – Önnek már nincs semmi baja. Ön lovon jár, fegyverben van, szolgálatban áll, ön most már ellenség. Semmi közöm önhöz – utasította el egy váci polgár 1849 júliusában ugyanazt, akinek pár napja még a sebeit ápolta, mondván: Én nem az orosz tisztet, hanem a sebesült embert rejtegettem.

Kanizsán felhőtlenek az ünnepek – nem kell félni támadástól, merénylettől, erőszaktól. Április 8-án arra adtunk megbízást a kormánynak, hogy ez így is maradjon… (Fotó: Gergely Szilárd)

Vagyis, bár szánalmasnak tartjuk, már-már meg is sajnáljuk az április 8-án leváltott ellenzék vergődését, de józanul meglátjuk mögöttük külföldi megbízóikat, akik ellenünk törnek. Nehéz is lenne nem meglátni, már másnap belekezdtek, minap (Sargentini jelentés) pedig folytatták. Szijjártó külügyminiszter akkor tájékoztatta a brüsszeli képviselőket, rekordközeli 70 százalékos részvételnél a kormánypártnak a választók kijelölték az irányt. Ezért felszólította hallgatóságát – még ha nem is tetszik nekik –, ne minősítgessék az egyértelmű népakaratot, ugyanis:

„A magyar emberek szerepelnek a magyar választói névjegyzékben, önök meg nem. Ebből fakadóan aztán a magyar emberek hozhatnak döntést Magyarország jövőjéről, önök meg nem. Márpedig két és fél héttel ezelőtt a magyar emberek előtt világos döntési lehetőség volt, hiszen a magyar emberek biztonságát első helyre helyező bevándorlás-ellenes kormánypártokat választhatták, vagy választhatták a nemzetközi bevándorláspárti pártok és NGO-k által támogatott bevándorláspárti ellenzéket. És a magyar emberek világos döntést hoztak. És ebből a világos döntésből világos feladatszabás is következik. Magyarország nem lesz bevándorló ország.”

Fedetlen térdek és vállak…?! Ha a brüsszeli diktátumnak megfelelően akadnának Kanizsán muszlim bevándorlók, balhé lenne és tiltakozás. Mi viszont már döntöttünk arról, nekünk mi a jó és hogyan éljünk – itthon, Európában…

Karakán felszólalása végén egy, Brüsszel számára rossz hírt közölt: „Mi, a magyar emberek akaratának megfelelően, nem fogjuk hagyni, hogy a bevándorláspárti Soros-tervet végrehajtsák, ezzel nemcsak Magyarországot, nemcsak a magyar embereket, hanem Európát, az európai kultúrát és az európai történelmet is megvédjük.”

Meddig bírják? – kérdezhetjük.

A külügyminiszter megfelelt: „Hogyha mi nem állnánk ellen, akkor a Soros-tervet már régen végrehajtotta volna az Európai Parlament. De nem tudják megtenni, mert ott vagyunk. És próbálnak minket megkerülni, próbálnak megbüntetni, lenyomni, de egyszerűen nem sikerül nekik. Nem sikerülhet nekik.”

Papp János

Nemcsak lovagias, hanem békeszerető nép is a magyar, így a kanizsai is. Kampány múltán jólesett a gondtalan együttlét a Spartanon, a Város napján s a nagyvásárban is. Dolgozunk tovább munkahelyen, meg már a hegyen is. És ezt biztonságban tehetjük, mert egyenruhásaink, megválasztott politikusaink számára egyaránt Magyarország az első. Akárcsak nekünk…