A szociális partnerek jövőre a minimálbér 11, a garantált bérminimum 7 százalékos emelését javasolják a kormányna

A szociális partnerek a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek jövőre minimálbér 11 és a garantált bérminimum 7 százalékos emelését javasolják a kormánynak, erről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtöki monitoring bizottsági ülésén döntöttek, a javaslatot kompromisszumos megoldásként értékelték a felek az MTI-nek.

Az emelésről a kormány dönt. Amennyiben elfogadják a javaslatot, a minimálbér bruttó 290 800 forintról 322 800 forintra, a garantált bérminimum 348 800 forintról 373 200 forintra emelkedik 2026. január 1-jétől.

Perlusz László, a VOSZ főtitkára jó kompromisszumnak nevezte a megállapodást. A minimálbér emelése "nagyon szép" egy olyan év után, amikor a gazdaság fél százalékos növekedést ért el, az infláció pedig 5 százalék alatti. Így a garantált bérminimum reálértéke is nő - mondta. Kiemelte, hogy a minimális bérek emelése komoly bérfejlesztés és az átlagbért is felfelé tolja.

Ez újabb lépés az európai bérfelzárkózás irányába, a minimálbérnél hozzájárul, hogy néhány éven belül elérjék vagy megközelítsék a bruttó átlag kereset 50 százalékát - mondta, megjegyezve: a vállalkozásoknak, amelyek nyitottak a megújulásra, az új technológiák befogadására, nem fog gondot okozni az emelés. Ez az erőltetett bérfelzárkóztatás hozzájárul a cégek egészséges evolúciójához, és vélhetően nem okoz tömeges csődöt a vállalkozások körében.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a lehetőségekhez képest elfogadhatónak nevezte a megállapodást, mert az nem igazán veszi figyelembe azt a nehéz gazdasági helyzetet, amelyben már jó 2-2,5 éve van Magyarország.

Szerinte a minimálbér emelése túl optimista, de lehet indokolni azzal, hogy a legkevesebbet keresőkről szól. "Tudomásul venni, hogy ezek a magas minimálbér-emelések nem szolgálhatnak kiindulóponthoz az átlagbér emeléshez, mert arra nincsen fedezet a gazdaságban" - jelentette ki.

Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a hét elején még a garantált bérminimum 8 százalékos emelésével számoltak, de azt vissza kellett venni, miután a kormány úgy döntött, nem csökkenti a szociális hozzájárulási adót.

Szervezetük elnöksége szerint kormányzati támogatás nélkül szó sem lehet a 8 százalékról, főként a kereskedelemben, amelyet a nehéz gazdasági helyzetben olyan intézkedések is tetéznek, mint az érvényben lévő árréstop.

Mészáros Melinda, a Liga elnöke sikerként értékelte a megállapodást. A szeptemberben induló tárgyalásokon a munkavállalói oldal a garantált bérminimumnál 5 százalékkal indult, amit "sikerült feltornázni". A jövő évre tervezett 3,6 százalékos, az elemzői várakozások felső határát jelentő 4 százalékos inflációs előrejelzés alapján a megállapodás jelentős reálbér bővülés.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint a hároméves bérmegállapodás módosítása megfelel a munkavállalói igényeknek és tükrözi a realitásokat. A garantált bérminimum 4 százalékos infláció mellett 3 százalékos, a minimálbér 7 százalékos reálbérnövekedést jelent, közelítve a célt, hogy elérje a rendszeres bruttó átlag kereset 50 százalékát.

Elmonda, hogy az idei évtől jogszabályi keretek jelölik ki a VKF jogosítványait a minimálbér megállapításában. A szakszervezetek nem ellenezték a szocho egy százalékpontos csökkentését, de jelezték aggályukat, hogy ez csökkenti a nyugdíj- és az egészségbiztosítási pénztár bevételeit és veszélybe sodorhatja a kifizetéseket. Úgy vélte, ha korábban megszületik a megállapodás, egy magasabb érték mellett, akkor az a kormányt a szocho csökkentésére sarkallta volta.

Eközben komoly költségvetést terhelő intézkedésről - 14. havi nyugdíj, vagy a vállalati 11 pontos adó- és adminisztrációcsökkentő program - született döntés. A béralku igazodási pont a cégek számára - mondta, hozzátéve, hogy a versenyszférában ennél kisebb, 2-7 százalékos emelésről érkeznek hírek, de sok helyen jövőre nem változnak a bérek. Ennek tükrében ez egy jó megállapodás - jegyezte meg.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) is jelezte, hogy elfogadja a megállapodást, ami a soron következő vállalati bértárgyalásokra jó iránymutatásként szolgálhat - tájékoztatta a MASZSZ elnöke az MTI-t.

Zlati Róbert szerint "nem volt szép húzás" a kormány részéről, hogy az utolsó pillanatban visszalépett a szocho csökkentésétől, ez megnehezítette az egyeztetést. A tárgyalásokon a minimálbérnél sikerült elérni, hogy ne 10, hanem 11 százalék legyen az emelés, ami megegyezik azzal a szinttel, amely a szocho csökkentése esetén volt napirenden. A garantált bérminimumnál a munkáltatói oldal nem egyezett bele a szakszervezetek 8 százalékos javaslatába, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben érthető - tette hozzá.

MTI