Aszály a határban is

Nem csak a kiskertekben okoz problémát a csapadékmentes időszak. A szántóföldi növénytermesztésre és a mezőgazdaság más területeire is rányomja bélyegét az aszály. A károkozás mértékét egyelőre még csak latolgatni lehet, de az már biztos, hogy szinte minden területen veszteséggel kell számolni.

A néphagyomány június végéhez, Péter és Pál napjához köti az aratás kezdetét, ez az időpont idén nagyjából fedte is a valóságot, ami területenként persze eltérő lehetett. A szántóföldi növénytermesztést illetően már a betakarítást megelőzően, a nagy hőhullámok előtt panaszkodtak a gazdák az időjárásra. – Hogy mi a helyzet a határban? Nagyon nagy az aszály – szögezte le beszélgetésünk kezdetén Ács Norbert gazdálkodó. – Az utóbbi hónapok csapadékmentes időjárása rányomta bélyegét az őszi kalászosok, illetve az őszi káposztarepce fejlődésére is. A fejlődési szakaszban – hetekkel ezelőtt – nem csupán csapadékmentes volt az időszak, hanem hűvös is, ezért tartanak ott a növények, ahol. A gombabetegségek szempontjából viszont szerencsések az elmúlt hetek, kórtanilag könnyebb volt megvédeni a kalászosokat. Viszont a szemkitelítődésen meg fog látszani az aszály – elemezte az idei esztendőt betakarítás előtt Ács Norbert. 

A betakarítás normál időben kezdődött el az őszi árpával. Ami valószínű, hogy több gazdaságban a búza egyszerre érik majd be a repcével. Az elmondottak miatt a minőséggel valószínűleg nem lesz probléma a földeken, a mennyiség – a csapadék hiányában – viszont a többéves átlag alatt maradhat. – Tavasszal még jónak ígérkezett minden. Nagyjából május 10-ig azt lehetett mondani, szép volt minden tábla, jól teleltek a növények, minden úgy sikerült, ahogy annak kell. Viszont az, hogy április közepe óta nem volt számottevő csapadékunk, ami feltöltő jellegű lett volna, így a termés mennyisége nagyságrendileg biztos kevesebb lesz. Búzánál például másfél-két tonnát is ki fog venni az eredményből – mondta el a gazdálkodó. 

Nagyobb az aszálykár Dél-Zala településein, ott, ahol az emberek többsége fenyővel foglalkozik. Vannak olyan ültetvények, ahol a csemeték 40-45 százaléka elszáradt, már nem menthető az állomány. Kanász János őstermelő elmondta: sokan vannak, akik próbálkoznak az öntözéssel, ami 1-2 ezres mennyiség esetében megoldható. De sokan vannak, akik jóval nagyobb mennyiségben foglalkoznak fenyővel, az ő káruk már tetemes. – Megvették a csemetét, gondozták, permetezték, most pedig az aszály elviszi majdnem a felét. Voltak hasonló évek, de akkor „csak” 20-25 százalékos száradásról lehetett beszélni a szárazság miatt. Ilyen még nem volt – összegezte véleményét Kanász János.

VINCZE Adél

fotó: SZALAI SZILVESZTER

(Megjelent a Kanizsa Újság 2025. július 2-ai számában.)