Bölcs, csodálatos és leválthatatlan!
Keresem a jelzőt népünkre. Csatlakozom az előttem szólókhoz. Orbán: „Bölcs nép a miénk, amikor úgy érzi, hogy baj van, az ország legtávolabbi szegletében is rájön valahogy arra, hogy neki itt, most cselekednie kell.”
És leválthatatlan! Bár a „demokraták”, ha nem ők nyernek, legszívesebben ezt tennék, de nem hagyja magát. Még Brüsszelnek sem. A baloldal már lecserélte a munkásosztályt a bevándorlókra. Pár évtized, és nyugaton akár „demokratikusan” parlamenti többséget érhetnek el a muszlimok.
Vasárnap beigazolódott, a túlerő legyőzhető. Hiába ölt bele Soros milliárdokat (hány lélegeztető készülék ára…?), hiába volt a médiafölény. Győzött az életösztön. Régi mondás: az se bolond, aki hallgat.
A hatása – ettől féltek – Európát bátorítja. Petőfiként: „Egész Európa teutánad jő.” A fiatalok pedig különbek, mint feltételeztük róluk – Fekete István is így látta ’56-ban: „betelvén egy istentelenség szörnyű ürességével, a jelszavak csatornalevesével, a hazugság emészthetetlen maszlagával nekimentek felborítani a hegyet, megfordítani a történelmet. És felborították a hegyet, és megfordították a történelmet, és győzelmesen élve maradtak.”
Jó magyarnak lenni.
Papp János