„Ne féljetek!” – Más a bizalom, más az elbizakodottság

Szent II. János Pál pápától szokták idézni, ő is a halálon győztes Krisztustól vette: Ne féljetek! A Feltámadott a megrémült tanítványokhoz szólt így, amikor a zárt ajtón belépett hozzájuk. Nem vagyok kísértet, nyugtatta meg őket. Érintsétek meg kezemen a szögek helyét. Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Messiásnak? Szavaira tanítványainak lángolt a szívük.

Szent II. János Pál: A mi számunkra a Haza szó olyan fogalmi és érzelmi jelentéssel bír, amely, úgy tűnik, ismeretlen más nemzetek előtt, akik sohasem éltek meg ilyen veszteségeket, ilyen veszedelmeket és ilyen jogtalanságokat

Imádkozzál és dolgozzál! – ez az ősi keresztény mondat mennyire ellentéte a tétlen csodavárásnak. „A valódi csodák azok, amiket az emberek Istentől nyert értelmükkel és bátorságukkal, maguk hajtanak végre” – így Anouilh a Jeanne d’Arc történetet feldolgozó A pacsirtában. (Lapunk 2009-ben Az országnak rád van szüksége címmel tudósított a Kereszty Ágnes vezette Piarista Diákszínpad előadásáról.)

A menekültek vannak sürgetőbb helyzetben, ők az életüket féltik – feléjük a legnagyobb segítséggel kell fordulnunk. S vannak a bevándorlók, akik a jólét reményében jönnek, a szeretet sorrendjében így ők hátrébb kerülnek. Ez nem igazságtalanság: éppen akkor vagyunk igazságosak, ha az azonossal azonos módon, a különbözővel különböző módon bánunk – tanít az egyház.

A menekülteknek, bevándorlóknak nemcsak jogaik vannak, hanem kötelességeik is – s a befogadóknak sem csak kötelességeik vannak, hanem jogaik is. Krisztus szeretetre hívott meg minket, de sehol sem mondja, hogy a szeretetnek butának kell lennie. A szeretet akkor igaz, ha okos.

A szeretetben van egy rend, amit ordo caritatisnak nevezünk. Ez kimondja, hogy a hozzánk közelebb állóknak kell előbb segítenünk: első a család, a baráti kör, a lakóhely, a nemzet, a hittestvér, majd minden ember. Nem nehéz felismerni ezt az ősi keresztény szabályt a napjainkban annyira időszerű mondatban: Nekünk Magyarország az első!

Szent II. János Pál pápa visszaemlékezett arra, amikor Rómában tanult, flamand kollégiumi társa megkérdezte: Miért engedte meg Isten, hogy éppen ti tapasztaljátok meg a kommunizmust? Meg is válaszolta: Itt, Nyugaton, talán azért kímélt meg minket tőle, mert nem tudtuk volna kiállni a próbát. Ti azonban képesek vagytok rá.

Ma joggal felmerül: talán ez a szörnyű tapasztalás erősítette meg annyira a lengyeleket is, a magyarokat is, hogy szilárdan ellenálljanak korunk diktatúráinak, a totalitárius iszlamizmusnak, és az azt eszközül használó globalizmusnak?

„A 2006-os választási eredménybe (ekkor szavazta hatalomba utoljára a baloldalt a magyar nép – P. J.) sajnos belejátszott nem kevés hívő ember szavazata is” – szögezte le Veres András még szombathelyi püspök korában, és egy önellentmondásra figyelmeztetett: „Azt a lelkiismereti kötelességet senki nem háríthatja másra, hogy a hívő embernek Isten országa mellett kell döntenie. Ha olyan erőket támogat, akik ez ellen vannak, az bűn, ezt ki kell mondani.”

Papp János

Újra veszélyben a Piarista-iskola (is)?

Milyen következményekkel járt, hogy a szocialista kormányok megsértették a magyar állam és a Vatikán közti szerződést?Az rögzítette: az egyházi fenntartású közoktatási intézményeket ugyanolyan szintű pénzügyi támogatás illeti meg, mint az állami és önkormányzati fenntartásúakat. Akkor az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság észrevételezte azt a sokmilliárdos megrövidítést, amely 2005-től az egyházi iskolák ellehetetlenítését célozta. Továbbá – hangsúlyozták – emiatt nem valósult meg az az alkotmányos alapelv, amely szerint azonos munkáért azonos bér jár. 2010-ben az utolsó pillanatban mentette meg az egyházi iskolákat a kényszerű bezárástól az Orbán-kormány. Ma, úgy látszik, Gyurcsány szavazatokat remél ettől is: az iskolai hittan és erkölcstan eltörlését, a vatikáni szerződés felülvizsgálatát ígéri…