Denárok, krajcárok, tallérok meséltek a régi korokról az esten

Középkori éremleletek Somogy és Zala vármegyékből, különös tekintettel Nagykanizsa környékére – ezt a címet viselte a Hadtörténelmi esték pénteki előadása. Az érdeklődők a leggyakrabban használt denárok mellett obolusokról, krajcárokról, tallérokról és aranypénzekről is hallhattak a Móricz Zsigmond Művelődési Házban.

Az éremlelet nem egy-egy érmét jelent, hanem egy olyan fennmaradt leletet, ami annak idején is egy egységet képezett – tisztázta a fogalmat az előadó, Varga Máté régész. A lelet állhat 5 vagy akár 5000 darab érméből is, a pénteki alkalommal az Árpád-kortól kezdve egészen a török korig bezárólag szó volt a régészeti munkásság ezen szegmenséről.

- A kutatásaim elsősorban Somogy megyére vonatkoznak, de mivel szomszédos megye, kíváncsi voltam arra, hogy itt is milyen éremleletek vannak. Úgyhogy pár éve már összegyűjtöttem azt is, hogy Zalában milyen leletek vannak. Somogy megyéből több mint 120 éremleletre van adatunk, Zalából kevesebb, olyan 50 leletre körülbelül, de itt még folynak a kutatások, még nem gyűjtöttem össze minden adatot – mondta el Varga Máté.

Az Árpád-korból kevesebb pénzérme került elő, akkor még nem volt akkora a pénzforgalom. A szakember elmondta, a késő középkor szintén nem mérvadó, viszont a korai újkor, a török kor gazdag a leletekben.

- Az éremleletek elrejtése vagy a földben maradása általában valamilyen hadi cselekményhez kötődik, így kötődik a Hadtörténelmi estékhez. Mert ezeket sokszor földben tartották vagy valamilyen hadi esemény miatt nem tudtak visszamenni érte. Ez az ő szerencsétlenségük volt és a mi szerencsénk – árulta el Varga Máté.

A török korban például több hadjárat volt, mellettük kisebb portyák, a régészek által kiásott, fellelt éremleletek többsége ezekhez a hadjáratokhoz kötődik. Az előadáson mindemellett szó esett a ma már múzeumi tulajdonban lévő érmek akkori értékéről, veretükről és szimbólumairól is.

V.A.

(Képek: Kanizsa Médiaház)