A fenyegetettség érzése tartósan negatív hatással van az emberi lélekre, szellemre

Mind lelki, mind szellemi állapotunkra rányomja a bélyegét a folyamatos fenyegetettség érzése. A megkérdezett szakember szerint az elmúlt évek háborús és terrorveszélyei alapjaiban változtatták meg a korábban békében élő európai társadalom nagy részét.

Az utóbbi évek sorozatos terrortámadásai, majd az orosz-ukrán háború kitörése is megingatta az európai lakosságot. Az egyik legtöbb áldozatot követelő terrortámadás 2015. november 13-án Franciaországban történt, ahol több helyszínen összesen 130 ember vesztette életét. 2024 nyarán a szomszédos Bécsben tervezett tömegmészárlást három, az Iszlám Államra felesküdött fiatal. Az ilyen támadások célja, hogy minél több emberben keltsenek félelmet. A folyamatos fenyegetettség érzése pedig számos negatív folyamatot vált ki az emberi szervezetből.

- Ugyanis egy belső feszültség keletkezik és ez a feszültség ott lesz a hétköznapi magatartásunkban. Ez pedig azt jelenti, hogy könnyű őket kibillenteni és agresszív magatartást produkálni tőle. Ezért láthatjuk például azt, hogy egy ilyen háborús vagy terrorfenyegetettségi helyzetben bizony agresszívebbek vagyunk, akár hétköznapi helyzetekben is, buszra várva, egy bolti sorban állásnál vagy egy árucikkért való versengésben nagyon könnyen jelenik meg verbális vagy akár fizikai agresszió - mondta el Molnár Ibolya. klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus.

Biológiai tény, hogy ilyen fenyegetettség idején az utódok születésszáma is lecsökken, hiszen a fókusz a túlélésre terelődik – tette hozzá a szakember. A téma tabujellegéből adódóan sokan nincsenek tisztában az ilyen fenyegetések valódi jelentésével. Napjaink tapasztalatai alapján azonban érdemes lenne már gyermekkorban tanítani és felkészíteni a fiatalokat.

- A terror és a háborús fenyegetettség, vagy maga a fenyegetettség azért tabutéma, mert magának a szavaknak a kimondása is kiváltja belőlünk a szorongást. Ráadásul maga a terror szónak a tartalma elég bizonytalan a társadalomban. Bár az Európai Unió és különböző szervezetek próbálják ezt a fogalmat tisztává tenni, a személy számára ez azt jelenti, hogy én veszélyben vagyok, hogy engem bánthatnak és bajom eshet. Ezekről a fogalmakról való beszéd egy-egy szorongást indít el, ezért nem nagyon beszélünk róla -  árulta el a szakember. 

Molnár Ibolya hozzátette, igenis fontos lenne az ezzel kapcsolatos párbeszéd, hiszen ennek segítségével az emberek megismerhetnék azokat a megküzdési módokat, amik révén könnyebben átvészelhetik a veszélyhelyzetek okozta stresszt. A témával bővebben foglalkozunk egy későbbi magazinműsorunkban.

SZ.F.

(Kép: Kanizsa TV)