Hatalmas mennyiségű gyémántot rejthet a Naprendszer egyik legrejtélyesebb bolygója
Tudósok szimulációi szerint nagyjából 15 kilométer vastag, tömör gyémántréteg lehet a Merkúr felszíne alatt, amely több rejtélyes jelenséget is megmagyarázhat a Naprendszer legkisebb bolygójával kapcsolatban - írka a LiveSciene egy nemrég megjelent tanulmány alapján.
A Merkúr felszíne alatti körülményekre fókuszáló kísérleteiket a kínai-belga kutatócsapat júniusban publikálta a Nature Communications folyóiratban.
A Merkúr a naprendszer egyik legrejtélyesebb bolygójának számít. Annak ellenére, hogy mérete relatíve kicsi és geológiai aktivitásokat sem mutat, mágneses mezővel rendelkezik. Emellett pedig korábbi vizsgálatok megállapították, hogy a bolygó szokatlanul sötét felszínét grafit jelenléte adja. A tanulmány szerzői ez utóbbi, szénben gazdag anyag alapján kezdték el vizsgálni a bolygó felszíne alatti folyamatokat.
A kutatók évekig úgy gondolták, hogy a bolygó felszíne alatti rétegben, az úgynevezett köpenyben, éppen akkora nyomás uralkodik, amely lehetővé teszi a grafit kialakulását. Azonban 2019-es vizsgálatok megállapították, hogy a réteg nagyjából 50 kilométerrel vastagabb lehet, mint azt a tudósok sejtették.
Ez együtt jár a magasabb felszín alatti nyomással és a hőmérséklettel is, amelynek köszönhetően a szén akár gyémánttá is kristályosodhat.
A kísérletek során a kutatók vasat, szilícium-dioxidot és szenet tartalmazó kémiai keveréket készítettek, amelyeket aztán a Merkúr felszíne alatt uralkodó hatásoknak tettek ki: a keveréket majdnem 2000 Celsius-fokra hevítették, majd a földi nyomás 70 ezerszerzésnek tették ki.
A kutatók megfigyelték, hogy ként adva a vegyületekhez, a keverék sokkal magasabb hőmérsékleten szilárdul meg, amely kedvező feltételeket teremt a gyémánt kialakulásának.
Ha be is igazolódnak a kutatók feltételezései, nem kell arra készülni, hogy a Merkúron gyémántbányák létesülnek, ugyanis az esetlegesen kialakuló drágakő túl mélyen van ahhoz, hogy ki lehessen termelni.
A kutatók szerint azonban a gyémánt erősítheti a mag és a bolygóköpeny közötti hőátadást, amely segíthet az ott található vas örvénylésében, ezzel létrehozva a bolygó mérete miatt szokatlan mágneses mezőt.
A felfedezés akár a Földhöz hasonló, szénben gazdag exobolygók kialakulásával kapcsolatban is értékes információkat adhat a csillagászok számára.
portfolio.hu
(Kép: Getty Images)