Rózsás Jánosról, a „magyar Szolzsenyicinről” tart előadást a Szabadegyetem
„Nem múló szent összhang” címmel tartja következő rendezvényét a Magyar Műveltség Kincsestára Szabadegyetem a Halis István Városi Könyvtárban. Az esemény a kommunista diktatúra áldozatainak – köztük Rózsás Jánosnak és Alekszandr Szolzsenyicinnek – állít emléket.
Az előadás középpontjában álló Rózsás János ezer szállal kötődött Nagykanizsához, nyolcéves korától kezdve egészen 2012-ben bekövetkezett haláláig városunk volt az otthona. 1944-ben leventeként GULAG-rabságra ítélték, majd kilenc évet töltött a munkatáborokban. Ezen időszaka alatt ismerkedett meg Alekszandr Szolzsenyicinnel, akivel nemcsak sorstársak, de barátok is voltak. A magyar író célja volt, hogy megörökítse saját és társai szenvedéseit, így életműve nagy részét ennek szentelte, könyvei azonban csak a rendszerváltás után jelenhettek meg hazánkban. Rajnai Miklós személyesen is ismerte Rózsást, aki szerinte emberségével, valamint azzal a szemléletével, hogy a gyűlöletet nem szabad továbbadni, valódi példakép lehet az emberek szemében.
- Föltette az életét arra, hogy a volt sorstársaknak az emlékét át fogja örökíteni. Ő tényleg Sztálin halála után, ahogy hazakerült november 2-án és 3-án már a Fogságom naplóját írja. Egy olyan hagyatékról van szó, amelyet sokkal nagyobb nyilvánosság elé kellene adni. Én őt sem csak GULAG-írónak tartom, hanem sokkal többnek – mondta el Rajnai Miklós, a Magyar Műveltség Kincsestára Szabadegyetem elnöke.
A ’40-es és ’50-es években mintegy 100 ezer magyart ítéltek GULAG-ra, közülük négyezren nem tértek haza. A Magyar Műveltség Kincsestára Szabadegyetem elnöke úgy véli, ez a téma – hasonlóan a holokauszthoz – nincs megfelelően kezelve az utókor által. Ennek egyik példája, hogy „A kommunizmus fekete könyvének” a mai napig nem készült hivatalos magyar függeléke.
- Lényegében példaértékű emberekről beszélünk. Ezt sokkal jobban ki kellett volna a világnak beszélni, nekünk is a magyar társadalomban. Sokkal több nyilvános beszélgetésben, ezen át kellett volna menni, hogy tanulságként maradjon meg a következő nemzedékeknek, hogy ne történhessenek meg ezek az értelmetlen borzalmak. Mert ezek értelmetlenek – tette hozzá Rajnai Miklós.
A történelmi borzalmakat feldolgozó előadást február 23-án 18 órától rendezik a városi könyvtárban, Bogyay Elemér ’56-os szabadságharcos és Bartal György részvételével.
K.T.
(Borítókép: Kanizsa TV)