Így lehetsz szerencsés 2024-ben

Tudtad, ha szilveszterkor sütizel, akkor az egész éved édes lesz, de ha csirkét eszel, oda a szerencséd? További titkokat is elárulunk, amikben dédanyáink hittek, de hozunk pár receptet is, amikkel garantáltan jól kezdődhet az új esztendő!

December 31-e I. Szilveszter pápa ünnepe, így az 1582-es naptárreform után több kultúrában – köztük a magyarban is – Szilveszter napjának, röviden szilveszternek nevezik az év utolsó napját. A néphagyományban ehhez a naphoz és éjszakához számos hiedelem, babona és szokás fűződik, melyek nagy része az évkezdettel kapcsolatosak, és a régi és új évet jelképesen elválasztó praktikákkal járnak.

Spanyolországban például sokan piros alsóneműt hordanak az év utolsó napján, mert a piros szín a szerencsét és a boldogságot jelképezi.

Világszerte bevett szokás például az éjféli tűzijáték, amelynek eredete a kínai fekete puskaporrakétáihoz vezethető vissza. A tűzijátékokat az égbolt megvilágítására és a rossz szellemek elűzésére használták régen. Az óévet búcsúztató zajos mulatságokat az ókori római szaturnáliák leszármazottjának tekintik, amelyek igen hasonlóak voltak a mai szilveszteri partikhoz, nagy lakmározásokkal, lármázással és dorbézolással jártak. A szilveszterezés hagyománya Magyarországon is régi időkre nyúlik vissza, megannyi hagyomány él ma is, melyek részben a keresztény szokásokból, részben pedig a régi pogány tavaszünnep hagyományaiból jött át.

A szilveszter és az újév első napjának szokásai rendesen összefonódtak

Nem nagyon lehet kibogozni, mely régi magyar hiedelmek és szokások köthetőek szilveszterhez, és melyek az új év első napjához, de a közös cél velük az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot varázsoljunk. Sok kultúra és vallás hozzákapcsolja az új évhez például a tisztaságot és rendet. A ház alapos takarítása és rendbetétele az évkezdet előtti napokban segít megszabadulni a régi energiáktól és helyet teremteni az újnak. De létezik még számtalan hiedelem, amiben őseink az új esztendő első napjában hittek. Ilyenek például:

• Ne teregess! Január 1-jén nem szabad sem mosni, sem teregetni. Így ugyanis kimoshatod és kiterítheted, azaz elveszítheted a szerencsédet. A teregetés azonban nemcsak az egész éves szerencsétlenségre utal, hanem halálesetet, közeli ismerősök vagy családtagok elvesztését is jelentheti, hiszen a halottakat is kiterítik, mint a mosott ruhákat.
• Ne veszekedj! Az új esztendő első napján türelemre és nyugalomra intünk - ma inkább nyeld le az indulataidat, ezen a napon a legkisebb nézeteltérés is hatalmas vitává fajulhat. Sőt, a veszekedés akár egész éven át tarthat, mert a viszály viszályt szül.
• Kelj korán! Úgy gondolták, hogy aki január elsején korán kel, az friss és egészséges lesz az újévben, aki pedig lustának, betegnek és gyengének érzi magát, az egész évben ilyen lesz.
• Aprópénzt a zsebbe! Ha üresek a zsebek, a polcok vagy a szekrények, akkor az szegénységet jelent az elkövetkezendő évre, ezért meg kell tölteni a kamrát, a polcokat a zsebeket. Az ünnepi asztal terítője alá pénzérmét kell rakni, hogy jövőre szerencsénk legyen.
• Tűzre-vízre vigyázzatok! Újév napján nem szabad hagyni, hogy a tűz kialudjon, és ollót sem szabad használni, mert az elvágja a szerencséjét.
• Ne menj orvoshoz! Ezen a napon nem szabad sem orvost hívni, sem orvoshoz menni, mert akkor az új esztendőt betegségek és sérülések kísérik végig.
• Ne lustálkodjál! Január 1-jén a lustálkodás és a sok alvás sem ajánlott, hiszen a fekvés is bevonzhatja a testi-lelki problémákat.
• Nem mindegy, ki lép be először házba! Ha férfi érkezik, az szerencsét hoz. Ha rossz kedvű vendég érkezik, akkor az új évben sok bánat éri a ház népét. Akitől viszont ezen a napon csókot kapunk, az egész évben szeretni fog bennünket.

Tudjátok, miért eszünk szilveszterkor virslit?

Népszerű, hagyományos szilveszteri étel a sonka, a hurka, a kocsonya, a pogácsa, valamint a lencse, de mind közt a legnépszerűbb a virsli. Az először a XIII. században említett „frankfurti kolbászka” hosszú utat járt be, amíg a magyar konyhák nélkülözhetetlen szilveszteri szereplőjévé vált.

Túlzás nélkül kijelenthető, hogy mi magyarok is szeretjük a virslit, hiszen évente 7,5 kilogramm körül alakul az egy főre jutó fogyasztás. Az év közben elfogyasztott mennyiség azonban meg sem közelíti a szilveszteri mennyiséget. Hazánkban az éves virslieladás 34 ezer tonna körül van, az év utolsó hónapjában ennek 10-25 százaléka kel el. – de erről nemrégiben itt írt a HelloVidék.

Bár a kereskedők tapasztalatai szerint a vásárlók egyre inkább az olcsóbb termékeket részesítik előnyben – így csökken például a juhbeles virsli forgalma és nő a műbeles, a kollagénes, a hámozott virsli iránti kereslet –, az ünnepi időszakban azért hajlandóak vagyunk többet fizetni a magasabb minőségű készítményekért.

Nincs szilveszter pezsgő nélkül

A szilveszter közeledtével Magyarországon pezsgővásárlási lázba borul az ország. Az év utolsó napjának ünneplésekor a pezsgő nem csupán egy ital, hanem az ünnep fényét és eleganciáját is hordozza. A pezsgőt egyébként egy, a 17. században élő francia szerzetesnek, Dom Pierre Perignonnak köszönhetjük. A szerzetes erjedésben lévő bort töltött az üvegbe, amit parafadugóval zárt le, és viaszba mártott drótkengyellel erősített hozzá.

A teljes hír itt olvasható.

hellovidek.hu

(Borítókép: pexels.com)