Nagy sikert aratott a Múzeumok Éjszakája Kanizsán

A Kincskereső Kalandtúrán is számos csapat próbálta ki magát, de a régészet és a kézi malmos őrlés is népszerű programnak számított a szombaton a Thúry György Múzeumban.

Stábunk ottjártakor már elindult a kalandtúra, amire a kicsiktől egészen a középiskolásokig várták a jelentkezőket. Többségében vegyes csapatok alakultak ki, hogy a nagyok segíteni tudják a fiatalabbakat.

– A Kincskereső Kalandtúrára már most nagy az érdeklődés, már sokan elindultak, itt az udvari ügyességi feladatokon vannak túl a gyerekek, és fent persze az állomásokon is várjuk őket szeretettel. Hamarosan kezdődik az ünnepélyes megnyitó, majd a színpadi koncertek, 19 órakor kiemelném az Ártatlanka gyermekzenekart, úgy tervezzük, hogy addigra minden gyermek végez a Keresd a bűvös gatyamadzagot című vetélkedővel, és akkor amíg mi javítjuk a feladatokat, addig meghallgathatják az Ártatlanka gyermekzenekart – nyilatkozta Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója.

2006 óta szervezik meg az okossági és ügyességi feladatokból álló kalandtúrát, ami mindig az aktuális időszakos és az állandó kiállításokhoz kapcsolódik. A múzeum udvarán a gyakorlati feladatok várták a résztvevőket, míg az emeleten az elméleti tudásukra kellett hagyatkozniuk.

– Ebben az évben két időszaki, gyönyörűséges kiállításunk is van, az egyik egy régészeti, ott egy Árpád-kori faluban kell megállni a helyüket, kecskepásztorkodnak, igaz-hamis feladatokat oldanak meg, mókás rajzot fejtenek meg, tehát hogy egy Árpád-kori faluban mi nem lehetett, mert a rajzolónkat egy kicsit elragadta a képzelet, és a gyöngyösnecceket bemutató kiállításban pedig fel kell öltöztetni idézőjelben a Jóskát és a Naca nénit, hogy ki milyen neccet vesz fel, a ruhaneműk között kell eligazodni. A középkorban pedig, hát tudjuk, hogy Kanizsa legöregebb házában állunk, itt azért elég fura kövecskék vannak a falban, és vannak rejtett kövek, amik mozognak, és akkor, ha a gyerekek ezt megfejtik, ott egy titkosírást fejthetnek meg –árulta el Kunics Zsuzsanna, a Thúry György Múzeum történész-muzeológusa.

Szabó Ádám testvérével érkezett a vetélkedőre. Mindketten élvezik a versenyhelyzeteket, a régészet azonban kifogott rajtuk.

– Eddig az ügyességiek azok jól mentek, de a régészet az nem, mert volt egy nagyon kicsi darab, amit meg kellett találni, és az ment a legnehezebben –mondta el Szabó Ádám, fiatal résztvevő.

 A régészkedést nem csak a kalandtúra résztvevői, de bárki kipróbálhatta. A szervezők az éppen aktuális kiállításhoz tartozó temető csontjait rendezték egy sírba, ahol a bátrabbak valódi emberi csontokat áshattak ki a homokból.

– Igazából, elárulom, hogy ez nem egy komplett sír, tehát nem egy ember csontjai vannak itt, hanem egy férfi csontváza, a vázcsontja a végtagcsontjai, a koponya pedig egy másik személyé volt. Itt azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen betegségei voltak az embereknek, nyilván így az anatómiai jellegzetességekről, nemekről, nemek közti különbségekről, és azért jó, hogy pont mellettünk van az őrlési helyszín is, mert akkor így például a fogakon meg tudjuk mutatni, hogy az őrlőkő használatából eredően akkor mennyire koptak az embereknek a fogai – tudtuk meg Szmodics-Tugya Beátától, a Thúry György Múzeum történész-muzeológusa. 

A rendezvény egyik fő látványossága a bőszoknyás gyöngyösnecces népviseletben érkezett asszonyok voltak, akik Galambokról, Zalamerenyéről, Zalakomárból, és Sármellékről érkeztek a múzeumba. Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum néprajzos-főmuzeológusa elmondta, egyre inkább kezd visszatérni a mindennapokba ez a különös ruhaköltemény.

– A gyöngyösnecc a legfőbb ismertető eleme, akinek van gyöngyösnecce, az tartozik bele ebbe a viseleti csoportba, úgy körülbelül 20 település, itt a Kis-Balaton környékén, akiket érint a bőszoknyás gyöngyösnecces népviselet, és a legszebb, legszínpompásabb gyöngyösnecceket hordták az asszonyok, ugye a férjezett nők, és tulajdonképpen a 21. századot is megérte ez a fajta népviselet, most pedig reneszánszát éli, mert a népművészek, népi iparművészek újra készítik – fogalmazott Gyanó Szilvia, a múzeum néprajzos-főmuzeológusa.

Múzeumok éjszakáján a kisebb programok és látványosságok mellett a Pántlika Néptánccsoport, a Kanizsai Fúvószenekar kisegyüttese és a Kanizsai Fiatalok Közössége is előadással várta a közönséget. Természetesen a tűzugrás sem maradhatott el, a Cherry Folk Band aláfestésével.

SZ.F.

(Borítókép: Kanizsa TV)