Minden magyar számára példamutató lehet a forradalmárok magatartása

Szerdán ünnepli a magyarság az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóját. A jeles esemény megítélése napjainkban egyértelműen pozitív ám arról, hogy mi is volt a történések célja, már kevesebben tudnak állást foglalni.  

Március 15-ét minden közintézményben és minden településen megünneplik, ám a történészek szerint hiába példaértékű a márciusi ifjak szellemisége, sokan félreértelmezik a korszak történéseit. A forradalom célja ugyanis nem a szabadságharc kitörése volt, hanem egy a Habsburg-házzal való közjogi szembenállás, amellyel a magyarországi helyzet demokratizálódását kívánták elérni a felelős magyar kormány felállítása, a sajtószabadság és a jobbágyfelszabadítás mellett. Fontos kiemelni, hogy az ezeket a kérdéseket magukban foglaló áprilisi törvényeket V. Ferdinánd császár is szentesítette.

– Nem az volt a cél, hogy itt háború útján változtassunk a sorsunkon, hanem békés úton szerettük volna a császárral rendezni a dolgainkat. Az szerintem mindenképpen díjazandó vagy megsüvegelendő, hogy ezek az emberek változást szerettek volna. Szerették volna, hogy egy demokratikus szabad Magyarország legyen és ezért nagyon sok mindent kockáztattak –  emelte ki Benke Dániel, a Halis István Városi Könyvtár  könyvtárosa.

A városi könyvtár két munkatársa azért hozta létre az Élő történelem teaház elnevezésű rendezvénysorozatát, hogy ne csak az iskolai, városi ünnepségen elhangzott alapinformációkkal, hanem a korszakok sajátosságaival is megismertessék hallgatóságukat. Szerintük fontos, hogy a forradalom és szabadságharccal kapcsolatban az emberek ne csak a 12 pontról, a márciusi ifjakról vagy a Nemzeti dalról tudjanak valamit mondani, hanem reálisan lássák az események főszereplőinek helyzetét.  

– Görgey kapcsán eléggé jelentős változások voltak. Őt most már egyre inkább pozitív megítélés alá veszik. Nagyon sokan ezt hangsúlyozzák is, próbálnak programokat, kiállításokat szervezni, az ő szerepét jobban kiemelni, hiszen az ő szerepe nem mindig volt értékelve a történelemben, igazából eléggé negatív visszhangot kapott. Úgy gondolom, hogy talán Kossuth megítélése pedig a másik irányba indult el – mondta el Musztács Krisztián, a Halis István Városi Könyvtár könyvtárosa.

A március 15-i városi megemlékezések holnap 9 órakor kezdődnek a Deák-téren, de több környező településen is leróják kegyeletüket a forradalom és szabadságharc hősei előtt.  

K.T.

(Borítókép: Kanizsa TV)