Kifosztotta lebénult nagybátyját egy 55 éves zalaszentgróti nő

Egy 1967-ben született zalaszentgróti nő 2019. év október hónaptól kezdve gondozta az agyi infarktuson átesett, féloldalára lebénult nagybátyját, a sértettet a sértett lakóhelyén, Zalaszentgróton.

A vádlott a sértett kérésére 2019. december 11. napján 500.000,- Ft készpénzt vett fel a sértett bankkártyájával a bank zalaszentgróti bankautomatájából, amely előtt a sértett megadta a vádlottnak a kártya PIN kódját is.

A sértett ezen 500.000,- Ft-ból, illetve a korábban, még 2019. október 10. napján a számlájáról felvett 700.000,- Ft-ból adott több részletben pénzt a vádlottnak arra, hogy ezen összegekből rendezze a számláit, fizesse az étkezését, gyógyszereit, mindennapi szükségleteit.

A sértett azonban a 2019. december 11-i készpénzfelvételen kívül nem adott engedélyt arra a vádlottnak, hogy a bankkártyáját használja, illetve, hogy azzal készpénzt vegyen fel. A vádlott kihasználva a sértettel fennálló bizalmi kapcsolatot, illetve azt, hogy a nagybátyjához szabad bejárása van, 2019. december 20. napján a sértett ágya melletti éjjeliszekrény fiókjában tartott borítékból titokban, jogosulatlanul magához vette a sértett banknál vezetett, folyószámlájához tartozó bankkártyáját.

A vádlott 2019. december 20. napja és 2020. augusztus 11. napja között összesen 22 alkalommal, összesen 2.534.000,- Ft készpénzt vett fel a bank zalaszentgróti bankfiókjának bankautomatájából az általa jogosulatlanul megszerzett fenti bankkártyával. A sértett tudta és beleegyezése nélkül felvett összegeket a saját céljaira fordította.

A vádlott a készpénzfelvételeket követően a sértettől jogosulatlanul megszerzett bankkártyát visszatette a sértett ágya melletti éjjeliszekrény fiókjában lévő borítékba 2020. év március hó elejéig. 2020. március 9. napja előtti napokban a vádlott a sértett bankkártyáját kicserélte egy másik, már lejárt bankkártyára, hogy a sértett ne vegye észre a bankkártyájának elvételét.

Ezt követően a vádlott már nem csak jogosulatlan készpénzfelvételeket hajtott végre az általa jogosulatlanul megszerzett bankkártyával, hanem 2020. március 9. és 2020. augusztus 11. napja közötti időben különböző vásárlásokat is végzett azzal.

A vádlott az általa jogosulatlanul megszerzett bankkártyával 2020. március 9. és 2020. augusztus 11. napja közötti időben összesen 665.553,- Ft értékben vásárolt saját céljaira a fenti üzletekben és kereskedelmi helyeken.

A vádlott fenti magatartásával – azaz a sértett bankkártyájának jogosulatlan megszerzésével, majd annak jogosulatlan felhasználásával a sértettnek összesen 3.199.553,-Ft kárt okozott. Az okozott kár az eljárás során nem térült meg.

A 2020. március 22. napján történt jogosulatlan készpénzfelvétel során a vádlott nem vette el időben a bankautomata által kiadott, a sértett nevére szóló bankkártyát, amely következtében a bankautomata a bankkártyát elnyelte. A vádlott csak 2020. év május hó elején kapta vissza a bank zalaszentgróti fiókjától a sértett bankkártyáját.

Emiatt a vádlott 2020. március 24. napján aláírt egy banki átutalási megbízást a sértett, mint fizető fél helyett és nevében, amelyben foglaltak szerint a sértett 150.000,- Ft átutalására adott megbízást a banknak a számlája terhére a vádlott, mint kedvezményezett részére. A vádlott még aznap, azaz 2020. március 24. napján megjelent a bank zalaszentgróti bankfiókjában, ahol a banki ügyintézőnek átadta az általa a sértett nevében aláírt, ily módon hamis átutalási megbízást. A banki ügyintéző a hamis átutalási megbízás alapján 150.000,- Ft-ot utalt át a sértett folyószámlájáról a vádlottnak a szintén a banknál vezetett számlájára. A banki ügyintéző nem tudta, hogy az átutalási megbízás hamis.

A vádlott 2020. március 27. napján egy banki eseti meghatalmazást töltött ki és írt alá a sértett, mint számlatulajdonos helyett és nevében, amelyben foglaltak szerint meghatalmazta a vádlottat azzal, hogy 200.000,- Ft-ot utaljon át a számlájáról a vádlott számlájára. A vádlott még aznap, azaz 2020. március 27. napján megjelent a a bankfiókban, ahol a banki ügyintézőnek átadta az általa kitöltött és a sértett nevében aláírt, ily módon hamis eseti meghatalmazást. A banki ügyintéző a hamis eseti meghatalmazás alapján 200.000,- Ft-ot utalt át a sértett folyószámlájáról a vádlottnak a számlájára. A banki ügyintéző nem tudta, hogy az eseti meghatalmazás hamis.

A vádlott 2020. április 24. napján szintén egy banki eseti meghatalmazást töltött ki és írt alá a sértett, mint számlatulajdonos helyett és nevében, amelyben foglaltak szerint meghatalmazta a vádlottat azzal, hogy 250.000,- Ft-ot utaljon át a számlájáról a vádlott számlájára. A vádlott még aznap, azaz 2020. április 24. napján megjelent a bankfiókban, ahol a banki ügyintézőnek átadta az általa kitöltött és a sértett nevében aláírt, ily módon hamis eseti meghatalmazást. A banki ügyintéző a hamis eseti meghatalmazás alapján 250.000,- Ft-ot utalt át a sértett folyószámlájáról a vádlottnak számlájára. A banki ügyintéző nem tudta, hogy az eseti meghatalmazás hamis.

A vádlott a hamis banki átutalási megbízással, illetve hamis banki eseti meghatalmazásokkal a saját számlájára átutaltatott 600.000,- Ft-ot a saját céljaira használta fel, amellyel 2020. március 24. és 2020. április 24. napja közötti időben összesen 600.000,- Ft kárt okozott a sértettnek, mely kár az eljárás során nem térült meg.

A vádlott a bűncselekményeket rendszeres haszonszerzésre törekedve követte el.

A Zalaegerszegi Járási Ügyészség információs rendszer felhasználásával, jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat – tájékoztatta lapunkat dr. Pirger Csaba ügyész, a Zala Megyei Törvényszék sajtószóvivője.