Förhénc – Megújult a legkorábban épült szőlőhegyi kápolna

Templomjáró sorozatunk keretében a 260 éves Förhénc-hegyi kápolna búcsúmiséjén jártunk. A felújított kápolnabelsőt megáldotta, és szentbeszédet mondott Nagy Vendel címzetes apát, a kiskanizsai Sarlós Boldogasszony Plébánia plébánosa.

A helyi gazdák adományaiból teljesen megújult a kápolna belső festése és új terítők készültek. Egy-egy család felajánlása az oltáron elhelyezett feszület, valamint az urunk színeváltozását ábrázoló tűzzománckép. A kápolna történetét az ünnepen Tulman Géza ismertette.

Nagykanizsa és vele Kiskanizsa hitéletének a története évszázadokon át szorosan összefonódott a ferences rend működésével. Az Alsótemplomi rendház szerzetesei nemcsak Kanizsa híveit szolgálták, hanem a környék településeit is.

Gyakran tartottak nyilvános ájtatosságokat, a fogadott ünnepek szertartásait, a szentmiséken kívül sokfajta istentiszteletet, ahol rengetegen lehettek jelen egyidejűleg. Ilyen volt a földek, búzamezők megáldása, a körmenetek, a szőlőhegyi kápolnáknál mondott szentmisék a védőszentként tisztelt szentnek az ünnepén, vagy valamilyen számunkra titokzatos, misztikus, csodálatos eseményekhez kötött ünnep napján, mint amilyen a förhénci kápolna két ünnepnapja is, az úgynevezett hegyi búcsú keretében…ahogy a „régiek” mondták: „Úrszíneváltozásakor” és „Urunk mennybemenetelekor”.

A környék szőlőhegyei közül legkorábban a mi kápolnánk, a förhénci épült meg legelsőként, 1761-ben barokk stílusban. A terület egyik földesura, Inkey Boldizsár és a kanizsai szőlőbirtokosok építették. Műemléki védelem alatt áll.

Egyszerű, homlokzati középtornyos épület, szentélye félköríves záródású. Tornya alacsony, hagymasisakos, tömege nem ugrik a homlokzat síkja alá. Kapuja felett kis kerek ablak. A hajó, illetve a szentély oldalfalán szintén egy-egy ablak engedi be a fényt. A tornyon, a sisak alatt, mind a négy oldalon félköríves záródású ablak. Falait a sarkoknál tagolja csupán egy-egy lapos pilaszter. A hegyikápolna tornyába 1927-ben közköltségen egy 105 kg-os új harangot készítettek az 1816-ban emelt helyett. Az új harangot Assziszi Szent Ferenc nevével díszítették.

Szentélyfreskóját Fekete László festette. Fekete László a két világháború között Nagykanizsa egyik legtöbbet foglalkoztatott művésze, a város szülötte. A förhénci kápolna oltárképét dr. Kostyál László művészettörténész szerint tompított pasztell színvilág jellemzi, tájképi elemekkel. Az oltárkép Jézus hegyi beszédét ábrázolja.

Hatvan évvel ezelőtt, 1961-ben a 200. évfordulón az ünnepi beszédet Katona Lajos plébános mondta. Megemlékezett az elmúlt időkről, az ősök vallásos buzgóságáról, arról, hogy mit jelentett itt ez a kápolna az elmúlt időkben és mit jelent ma is az embereknek. Ehhez a 60 évvel ezelőtti ünnephez kapcsolódva ma, 2021. augusztusában is feltehetjük a kérdést: Mit jelent ma számunkra az ünnep, a szentmise, a kápolna, a kápolna harangszava, amely hív, amely megszólít és figyelmeztet is egyben.

Bakonyi Erzsébet

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. augusztus 13-án megjelent számában olvasható.