30 éves az önkormányzatiság Magyarországon 22. rész – Reményt az a néhány fiatalabb ember adhat, akik legutóbb kerültek be az önkormányzatba

György Pál 2002-2006-ig volt önkormányzati képviselő a Szövetség Nagykanizsáért Egyesület és a Városvédő Egyesület támogatásával.

2001-2002-ben működött a városban egy Vállalkozók Klubja Nagykanizsáért Egyesület elnevezésű civil szervezet – idézte fel a kezdeteket az egykori politikus. – 10 évvel a rendszerváltás után általános volt a vélekedés: sokkal többet vártak az emberek a változástól, sok esetben parttalan viták, döntésképtelenség, titkolózás jellemezte a közéletet országos és helyi szinten is. Nagykanizsán különösen sok termelő munkahely szűnt meg, a város „fogyásnak” indult. Mégis sokan úgy gondolták az adott körülmények között többet is lehetne tenni.

A fent említett szervezet azért jött létre – folytatta a gondolatmenetét György Pál, hogy azon kisebb-nagyobb vállalkozás-vezetők, akik tenni akartak a városért (és nyilván magukért is) havonta, kéthavonta kicseréljék gondolataikat, ötleteiket, és ne csak kritikával, hanem javaslatokkal is éljenek.

A 2002-es országgyűlési választások után felismerve a pártokkal szembeni elégedetlenséget, adódott az elhatározás, el kell indulni a helyhatósági választáson, nyerni és megmutatni, lehet ezt másképpen, jobban is csinálni – hangsúlyozta az egykori városatya. – A szélesebb összefogás érdekében megalakítottuk a Szövetség Nagykanizsáért Egyesületet, mely választási együttműködést kötött, közös jelölteket és listát állított a régi, jónevű Városvédő Egyesülettel. Egyéni körzetben sehol nem sikerült nyerni, két listás hely „járt” a szavazatok alapján, az egyik révén kerültem a képviselő-testületbe. Ezzel a két hellyel még a mérleg nyelve szerepkört sem tudtuk betölteni.

A közgyűlés a megszokott módon rendszeresen ülésezett. Továbbra is jellemzőek voltak a kicsinyes, csakazértis viták, melyeket a polgármester – azért, mert korábban gazdasági vezető volt –, jobban kezelt, mint elődei és sokkal jobban, mint utódai, legalábbis az ellenzék irányába. (Saját csapatán belül viszont ellentét alakult ki és néhányan ezt követően nem támogatták. Sőt, a következő választáson ellenében nem csak az ellenzék, hanem korábbi támogatói is ellenfelet jelöltek. Így a nevető harmadik megnyerte a választást, aminek azonban támogatói nem sokáig örülhettek, mert az új polgármester szembefordult velük, különösen botrányossá téve azt a ciklust.) A Hivatal is nagyobb kontroll alatt működött. Úgy vélem, sok olyan apró üggyel, feladattal foglalkozik a közgyűlés még ma is, melynek nem is kellene oda kerülnie, megoldhatná a Hivatal vagy a bizottságok is. Különösen a kis ügyekben sok volt a felesleges hozzászólás, a közgyűlések nagy része nagyon hosszúra nyúlt.

Sikerekről és kudarcokról

Akkoriban több szakaszon folyt az M7-es autópálya építése a horvát határig. Mindenki abban bízott, ez elhozza Kanizsára a fordulatot, a leépítéseket követő jelentős új beruházásokat. Sajnos ez nem valósult meg azóta sem. A nagy beruházásokat a kormányzat milliárdokkal támogatja. Ahol támogatja, jellemzően oda megy a külföldi beruházó, kedvező földrajzi, infrastrukturális helyzet ide vagy oda. A támogatást sajnos nem objektív mérce alapján adják, azt ki kell(ene) járni. Még inkább a tisztán kormányzati, hazai beruházások esetén.

Az országos tendenciákat követve, foglalkoztunk Nagykanizsa belvárosának megújításával, mely magában foglalta az Eötvös tértől az Erzsébet térig húzódó területet. Látványos tervek készültek művészemberek bevonásával, melyek eltértek a megszokott egyenkövezésektől. Ezért aztán a tervek sok vitát váltottak ki, pénz sem volt rá, így a munka több önkormányzati cikluson keresztül áthúzódott, és napjainkban fejeződött be. Mondanom sem kell, egyenkövezéssel.

Egy magyarországi vidéki városban igazán különleges lett volna az a liftes mélygarázs, mely az Erzsébet téren épült volna, nem a város pénzéből, nem a város, hanem a beruházó üzemeltetésében. A munkák el is kezdődtek, de a beruházó visszalépett. Ez egyértelmű kudarc volt.

Aztán egy siker: a bagolai hulladéklerakó bővítése és a hulladék-feldolgozó építése. Ezen siker elérésében részt vehettem, a munkálatok felügyeletében a közgyűlés megbízása alapján tanácsnokként.

Közel 20 éve már, hogy egy csapat komolyan vette azokat a jelzéseket, amelyek a politikusok által működtetett rendszert kritizálták. Sajnos nagyon kevés sikert értek el. De az azóta eltelt időben országosan is, városunkban is mintha még kevesebben lennének a racionálisan, tények alapján véleményt alkotók és többen a megvezethetők, a hívek. Még kisebb esély van arra, hogy az egyenesen gondolkodók jelentkezzenek vagy elfogadják a pártok jelölését bármilyen pozícióra és így őszinte, valódi viták alakulhassanak ki. Gondoljunk csak az utóbbi választásokra. A forrásoktól távol, tartós káderhiány van a helyi politikában. Reményt a változásra az a néhány fiatalabb ember adhat, akik a legutóbbi választáskor kerültek be az önkormányzatba…

Bakonyi Erzsébet

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. július 2-án megjelent számában olvasható.