Érdekes emberek, érdekes történetek I. rész – A piramisok X-aktái

facebook megosztás

Kedves olvasóink! Új sorozatot indítunk, melyben olyan Nagykanizsán élő vagy a városhoz kötődő embereket mutatunk be, akik valamiért érdekesek lehetnek mások számára. Nem feltétlen politikai vagy közéleti szerepük, hanem hobbijuk, tudásuk, tehetségük vagy éppen hősiességük miatt lehetnek ők ennek a sorozatnak a szerepelői. Ehhez kérjük az önök segítségét is. Ha úgy gondolják,  ismerőseik között van olyan, akiről szívesen olvasnának ezeken a hasábokon, akkor jelezzék felénk a kapcsolat@kanizsamediahaz.hu e-mail címen.

A piramisok X-aktái – Nem vesszük észre a letűnt civilizáció üzenetét 

Napjainkban is gyakori szóbeszéd tárgyát képezi az a tudományosan meg nem válaszolt kérdés, hogy hogyan építették fel az egyiptomi piramisokat. Városunkban Gulyás Attila rádióst, amatőr csillagászt és kutatót gyermekkora óta foglalkoztatja ez a kérdés. Tíz éves korában már érdekelte a tudományos-fantasztikus irodalom, a sci-fi, és miután elolvasta a Mit üzen a 7. bolygó című novellát, a kíváncsisága a csillagászat felé irányította. A piramisok rejtélyének megoldásához pedig több mint 20 éve fogott hozzá.

Mivel a legelső komoly matematikai ötletét nem értette meg senki, ezért úgy gondolta, egyszerűbben vezeti fel a felfedezését. Az egyik közösségi csatornán megosztott video-sorozatában megmagyarázza, hogy miért, hogyan épültek fel, és mi célt szolgáltak a piramisok. S hogy végül mi irányította, vonzotta Egyiptomba, és mire sikerült ott választ kapnia, beszélgetésünk elején elárulta.

– A köztudatban az áll, hogy a piramisokat temetkezési célból építették, ami igaz is, de mégsem igaz. Ez a kettősség az egész kutatásom alapja – magyarázza a kutató. – Imádom Zahi Hawass-t, a konzervatív egyiptológia felkent papját, és ugyanúgy szeretem Eric von Däniken ufókutató munkáit is. Én meg valahol a kettejük között az igazságot keresem, de úgy veszem észre, az igazság nem igazán érdekli az embereket. Sokkal inkább a nagyot durranó bulvár hírek. Ezért az első, A piramisok X-aktái című filmem nagyon jó nézettséget produkált, míg a második, a számításokat tartalmazó bizonyítási rész már nem érdekli az embereket, csak a végkövetkeztetés.

A poént lelőve, akkor most elárulom a titkot:

– Nem a piramisokba temetkeztek a fáraók, mivel abban a korban a sírrablás elismert szakma volt, és emiatt nem üldözték őket. A fáraók azért emelték a piramisokat, hogy megmutassa a sírhelyüket. (Később a Királyok völgyébe temetkeztek, ugyan ott is van egy, a természet által kialakított piramis, de érdekes módon, nem az alá temetkeztek, hanem a völgybe.) A piramisépítők korában matematikailag határozták meg a fáraók sírját, tehát nem a piramisokon belül, hanem kívül kell keresni a sírhelyeket. Ez az én teóriám. A másik vélemény szerint sokan azt állítják, ufók építették fel a piramisokat. Ez a vélemény az emberiség degradálását jelenti. Azért ennyire ne nézzük butának magunkat, de az sem járható út, hogy úgy állunk a piramisépítőkhöz, hogy szánon húzták az építőköveket, és még a kereket sem ismerték. Ez egy tévedés, hiszen a körzőt és vonalzót nagyfokú mérnöki tudással kezelték. A piramisokat azért építették föl, hogy egy letűnt kor, letűnt civilizáció utolsó leheletével még egy üzenetet adjanak át nekünk. El sem tudjuk képzelni, hogy egy kihalóban lévő faj másképp gondolkodik, mint mi. Mindenképpen olyan üzenetet akartak átadni, ami fontos lehet számunkra, de mi nem vesszük észre. Csak azzal foglalkozunk, hogy hogyan építették föl a piramisokat, pedig nem az a lényeg, hanem az, hogy miért építették föl, miért fektettek bele annyi tudást, mérnöki odaadást, és milyen mérnöki elrendezéssel tették le az alapjait. Innen kell megközelíteni a kérdést, és ha erre már rácsodálkozunk, megértjük azt, hogy nemcsak egy építményről van szó, hanem egy egész, matematikailag, geometriailag, csillagászatilag összefüggő komplexumról. Én azt is kutattam, kik voltak azok az emberek, akik át akarták adni nekünk ezt a valamit.

A piramisok tervezésénél olyan bonyolultságot véltem felfedezni, amit képtelenek voltak az akkori egyiptomi emberek megoldani. Azt mindenképpen egy előző civilizáció tudta csak megtervezni, de elképzelhető, hogy a felépítését az egyiptomiak valósították meg oly módon, hogy ráépítkeztek ennek az előző civilizációnak az “emlékműveire”.

A gízai piramismezőt alkotó három piramisnak és a szfinxnek is megvolt már a helye az i.e 2600-ban. A nulláról, a semmiből egyszer csak belobbant a piramisok építésének a kora és a szemmel látható fejlődése. Az első volt a Dzsószer piramis, aztán megépítették a tört falu majd a Vörös piramist, és amikor kellő gyakorlatot szereztek, akkor álltak neki a Nagy Piramis építésének. Miután Kefrén fáraó és Mükerinosz piramisát megépítették, ezután olyan hanyatlás indult el, hogy el is felejtették, hogyan kell piramist építeni. A későbbi piramisok már nem kőből, hanem agyagtéglákból készültek, amikből mára csak homokbuckák maradtak.

Az egész piramisépítési kultúra eltorzult az idők folyamán, de a 4. dinasztiában még a piramisépítés fénykorát élték.

Gulyás Attila több alkalommal is járt Egyiptomban. Volt, amikor turistaként, volt, amikor régész csoporttal utazott ki.

– A nagypiramisban órákat tölthettem el egyedül. A legnagyobb élmény mégis a Vörös piramisban ért, melynek még a környékén sem lehetett látni egyetlen turistát sem. Több órát tölthettem el az egyik kamrában. Pihentem, videofelvételeket készítettem a telefonommal. Másnap a lejátszásnál, amikor a társamnak megmutattam a felvételeket, olyan csattogásokat, zajokat lehetett hallani, amit ott nem érzékeltem. Ezt a videomat sehol nem publikáltam, mert nem tudom bizonyítani, hogy nem én keltettem a hanghatásokat. Ha ezeket a dübörgéseket, zajokat ott hallom, kifutottam volna félelmemben a Vörös piramisból. Csak olyan megállapításokkal állhatok elő, aminek az elméletét mérésekkel, számításokkal alá tudom támasztani.

A legutóbbi, három évvel ezelőtti kiutazásomkor egy spirituális csoporthoz csapódtam, akik belépési engedélyt kaptak a Nagy Piramis látogatók elől elzárt területeihez, a Lelkek kútjához, és megnézhettem a Királynő kamrát is. Bár ők tanítottak spirituális dolgokra,  én nem rendelkezem olyan képességekkel, hogy megtapasztaljam az energiákat. Azon csodálkoztam, hogy a nagy piramisban lévő szarkofágba rajtam kívül nem akart senki sem belefeküdni. Hogy ennek van-e pozitív vagy negatív kihatása, azt nem tudom, eddig még nem vettem észre.

A Királynő kamrában ma is látható az a nagy gépezet, ami a belső müon sugárzásokat méri és rögzíti.

2017-ben robbant be a médiában az a hír, hogy ennek a gépnek a segítségével felfedeztek ott egy 4. kamrát. Azóta beigazolódott az az állításom, hogy több évig nem is fog ott történni semmi – folytatta a történetet Gulyás Attila, akinek a véleménye szerint nem is akarnak új dolgokat felfedezni, nehogy a történelmet újra kelljen írni. Ez lehet a dolgok hátterében –vallja. Épp elegendő turistájuk van, őnekik több nem kell. Hamarosan közzéteszi azokat a koordinátákat, amelyek alapján folytatni lehet a kutatásokat, de hogy ki használja fel őket, a sírrablók vagy az egyiptológusok, régészek, az már az ő dolga. Még azt is megteszi, hogy a videoival együtt elküldi a régészeknek a GPS koordinátákat. Ha ők azt mondják, hogy nem akarnak vele foglalkozni, akkor a sírrablók jutnak előnybe, és akkor megint lemaradunk valamiről, olyan dolgokról, ami miatt veszteség éri a mi kultúránkat.

Kettős dilemma van bennem. Amiket felfedezek, vajon a nagy nyilvánosság elé tárhatom-e? A végső elgondolásom az, hogy igenis, mindenkinek a tudomására kell hozni, mert nem lehet az, hogy az asztalfiók mélyén csücsüljenek ezek az eredmények. Én amatőr vagyok, nem fedezhetek fel nagy horderejű dolgokat. Csak egy komoly szakértő, egyiptológus hozhat olyan felfedezést, amit a nyilvánosság elé lehet tárni.

Hamarosan nyilvánosság elé kerül a piramisok X-aktáinak harmadik része, ami a Feljegyzések csarnokával foglalkozik. Utána a 4. részben már konkrét GPS koordinátákat fogok megadni az általam feltételezett sírok helyéről, ami néhány fáraó temetkezési helyét jelöli meg. Na ez okoz nálam igazi dilemmát, hogy nyilvánosságra hozhatom-e ezeket. Arra a következtetésre jutottam, hogy igen, mert az idő halad, és én sem leszek fiatalabb. Tulajdonképpen nem az én eredményeimet szeretném viszontlátni, mert az engem nem érdekel, ha valaki lenyúlja ezt az ötletemet, és “véletlenül” ott fog ásni, mondván, hogy találtam valamit, és pont azon a GPS koordinátán, amit én megadtam. Az a lényeg, hogy induljanak el valamerre, és találjanak új dolgokat. Közel 100 éve, hogy megtalálták Tutanhamon sírját, és azóta gyakorlatilag semmit nem tudott felmutatni az egyiptológia. Most már ideje lenne egy új fáraó sírt felfedezni, és ha ehhez én csak 1 százalékban hozzá tudok járulni, már annak is örülni fogok.

Bakonyi Erzsébet

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. április 9-én megjelent számában olvasható.

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.