30 éves az önkormányzatiság Magyarországon 14. rész

Több ezer főnek biztosítottunk lehetőséget a tanulásra és a szakképesítés megszerzésére az elmúlt több mint egy évtizedben.

Teleki László 1998-2020 között volt Nagykanizsa önkormányzatának képviselője. Mandátumát úgy szerezte, hogy 1990-ben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény lehetőséget adott arra, hogy ha valaki nemzetiségi színekben indul a választásokon, akkor kedvezményes mandátumszámítással bejuthasson egy települési önkormányzatba. Teleki László ezen a választáson elindult, és elnyerte az önkormányzati képviselői mandátumot. 

– Abban a 4 éves ciklusban sok minden történt. Figyeltem és tanultam a politikai szintéren történő eseményeket – meséli politikussá válásának lépcsőfokait a Nagykanizsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetője. 

– Elsősorban a szociális ügyek, az oktatás, a lakhatás és az egészségügy köré csoportosult a figyelmem. Elmondhatom magamról, hogy az elmúlt 30 évben szinte megszakítások nélkül jelen voltam az önkormányzati munka területén. 1990-94 között etnikai szószólóként, mivel megnyertem azt a választást. Bejárhattam a bizottsági ülésekre, megkaptam a közgyűlések napirendi pontjait, hozzászólhattam az előterjesztésekhez, amit több esetben meg is tettem a bizottsági és a testületi üléseken. 

1994-ben Magyarországon elsők között Nagykanizsán is megalakulhatott a Cigány Kisebbségi Önkormányzat öttagú testülettel, amelyet elnökként én irányítottam. A törvény alapján mint hozzászólási joggal rendelkező elnök automatikusan meghívást kaptam az önkormányzat közgyűléseire.

A második kisebbségi választást is megnyertem 1998-ban, így 4 évig tovább folytathattam a megkezdett munkámat. Igazi nagy változást azonban az hozott az életembe, amikor a közéletből pillanatok alatt a nagypolitika színpadára kerültem. Ugyanis párton kívüliként, 2002 áprilisában az MSZP parlamenti listájáról parlamenti mandátumhoz jutottam és az MSZP-frakció tagja lettem, júliusban pedig kineveztek a Miniszterelnöki Hivatal roma ügyekért felelős államtitkárának. Így négy éven keresztül képviselőként és államtitkárként képviseltem a romák és nem romák ügyeit az országgyűlésben és a kormányban.

Ugyanabban az évben ősszel harmadszorra is megválasztottak Nagykanizsán a roma önkormányzat elnökévé. 2006 tavaszán nem jutottam azonnal parlamenti mandátumhoz. Fél év kihagyás után viszont újra listás parlamenti képviselő lehettem, és még ugyanabban az évben, az önkormányzati választásokat követően léptem be az MSZP-be. 

Megjegyzem, 2007 és 2010 között a parlamenti munkám mellett Gyurcsány Ferenc roma ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja voltam továbbra is a miniszterelnöki hivatalban. 2010-ben nem jutottam parlamenti mandátumhoz, a választók jóvoltából azonban az őszi helyhatósági választások után elkezdhettem a 4. roma nemzetiségi önkormányzati ciklust szülővárosomban, Nagykanizsán. 2014 tavaszán az MSZP parlamenti listájáról újra képviselői mandátumot szereztem, így elkezdhettem a 3. választási ciklusomat a parlamentben ellenzéki képviselőként. A 2014-es önkormányzati választáskor nem indulhattam a nemzetiségi mandátumért, mivel a választási törvény értelmében összeférhetetlen volt a parlamenti munkával. 2018-ban nem kerültem be a parlamentbe, viszont tanácsadóként jelenleg is segítem az MSZP parlamenti frakciójának a munkáját.

Az „ANOSZTRU” Országos Egyesület jelöltjeként ötödik alkalommal 2019-ben ismét megnyertem a nagykanizsai roma nemzetiségi önkormányzati megbízatást, és a grémium elnökeként dolgozom jelenleg is. Tehát az elmúlt 30 évben egy önkormányzati ciklus kivételével a roma nemzetiségi önkormányzat elnökeként részese voltam a városi önkormányzati testületnek.

– A politikusnak sikerült elérnie a kitűzött céljait, melyek eredményei számokban is mérhetők. Ezekről így vall az egykori hon- és városatya:

 – Egyedülálló módon 2007-ben létrehoztunk egy úgynevezett Hétvégi kollégiumot, amelynek foglalkozásaira az általános iskola 2. osztályosaitól vártuk a diákokat. A pályázati támogatásokkal megvalósuló program célja a gyermekek tanórán kívüli oktatása, tehetséggondozása és felzárkóztatása. A tanodai programnak köszönhetően több száz roma és nem roma fiatal válhatott tanult és elismert állampolgárrá hazánkban. A fiatalok mellett a felnőtteknek is adtunk lehetőséget szakmunkás végzettség és érettségi vizsga megszerzésére, majd főiskolai diplomát adó képzést indítottunk a Pécsi Tudományegyetem segítségével. Összefoglalva: az elmúlt több mint egy évtizedben több ezer főnek biztosítottunk közösségi házunkban lehetőséget a tanulásra és a szakképesítés megszerzésére. 

– Hogy értékeli a mostani önkormányzat munkáját?

– Azt látom, hogy az ellenzéki pártok a Kanizsán megnyert önkormányzati választások ellenére sem tudják érvényesíteni a választók többségének akaratát. Véleményem szerint egy város életében félre kellene tenni a nagypolitika iránymutatásait, és az EMBEREK irányába kellene tenni olyan komoly intézkedéseket, amelyek segítik őket a vállalkozásokban, az egészségügyben, az oktatásban és a munkahelyteremtésben. Tehát van mit tenni a következő időszakban a városi önkormányzatban. 

Én azt szeretném, hogy a közös célok érdekében beszéljünk egy hangon és egy nyelven, ami előre viszi a jelentős történelmi múlttal rendelkező szép városunkat, Nagykanizsát!

Bakonyi Erzsébet

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. február 12-án megjelent számában olvasható.