30 éves az önkormányzatiság Magyarországon – Sokáig nem volt politikai ambícióm bekerülni az önkormányzatba
Halász Gyula a 2002-2010 időszakban volt önkormányzati képviselő. 2002-ben az SZDSZ képviselőjeként, az MSZP-SZDSZ választási megállapodásnak köszönhetően 55%-kal nyerte meg egyéni körzetét. 2006-ban az SZDSZ listájáról jutott az önkormányzati testületbe.
–1956-ban Szentendrén születtem. Szüleink és rokonaink egy része itt élte át az akkori eseményeket. Családunk politikailag leképezte a társadalmat a baloldaltól a jobboldalig bezárólag. Politikai irányultságomat konzervatív-liberális-szociáldemokrataként határozom meg. Alapvetően liberális szemléletű vagyok, de bizonyos területen konzervatív vagy éppen szociáldemokrata érzelmű. A rendszerváltás előtti időkben főként a Lengyelországban tett utazásaim során erősödött meg bennem az akkori ellenzékiség, ott éreztem magam szabadnak. A rendszerváltáskor az SZDSZ programja és politikusai álltak hozzám legközelebb. Ebben szerepet játszott az az értelmiségi kör, amelynek tagjait már korábban is tiszteltem – vallotta a kezdetekről a politikus.
Civilként több szervezet munkájában vettem és veszek részt. Ezek közül kiemelném a volt „régi mozi” felújításának szorgalmazására létrejött „Egész világ” Alapítványt, a Kanizsai Zsinagógáért Alapítványt, a „Liberális Nagykanizsáért” Alapítványt, ahol nagyon sok programot szerveztem. A városban található köztéri alkotások közül többnek - Deák Ferenc dombormű, Csány László emléktábla, Orbán Nándor emléktábla, Fejtő Ferenc emléktábla, Sigmund Romberg emléktábla - az ötletgazdája és a megvalósulás lebonyolítója voltam. A kezdeményezésemre alakult meg a Jazzfesztivál Pártoló Alapítvány, amely 1991-ben Alpok-Adria Jazzfesztivál névvel újraindította a jazz-életet Nagykanizsán.
– Jó érzés visszagondolni arra, hogy ezekben a szervezetekben az ideológiai különbségek ellenére milyen hasznosan tudtunk együtt dolgozni fontos ügyekért például Rajnai Miklóssal, Papp Ferenccel, Nádasi Tamással, Katona Noémivel, Lévai Péternével, Szemenyey-Nagy Tiborral. Sokáig nem volt politikai ambícióm bekerülni az önkormányzatba, de egy idő után úgy éreztem, hogy azokat a célokat, amelyeket hasznosnak tartottam a város szempontjából, csak a testület tagjaként tudom elérni. Ennek első állomása volt a Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés Külkapcsolati Bizottsága, ahol tagként dolgoztam. A 2002-es önkormányzati választáson egyéni képviselői helyet szereztem. Ez a négyéves ciklus a 30 éves önkormányzatiság életében talán a legsikeresebb időszak volt – jegyezte meg nem kis hangsúllyal az egykori városatya.
– Az államtól megkaptuk a laktanyák területét, ahol megnyílt a lehetőség az ipari park fejlesztésére, beindult az M7-es autópálya építése, elindult a kórházfejlesztés, önkormányzati bérlakás-építési program, a HSMK felújítása, a régi mozi felújítása, szociális és környezetvédelmi beruházások sora kezdődött el. Ebben az időszakban váltunk az Európai Unió teljes jogú tagjává. Képviselőként több önálló indítványomat sikerült elfogadtatni. Köszönet ezért Litter Nándor polgármesternek és Röst János alpolgármesternek, valamint az MSZP, az SZDSZ és a Városvédő Egyesület képviselőinek.
– Indítványomnak köszönhetően végeztette el az önkormányzat a Zsinagóga tetőfelújítását és aljzatszigetelését, megújult a volt nyomdaraktár. Ez ma a Magyar Plakát Ház. Országos jelentőségű volt az indítványaim közül a 30 napos bérlet bevezetése a VOLÁN társaságoknál. Választókörzetemben sikerült több fejlesztést megvalósítani, és elkészült a Péterfai utcát a Szabad-heggyel összekötő kerékpárút és híd kivitelezése. Javaslatomra a Péterfai utcában jelképes összegért bérelhettek hobbikertet a környéken élők. Támogattam a kulturális- és sportrendezvényeket képviselői keretemből és magánemberként is. A 2006-os ciklus nagy részében sikeresen tudtunk együtt dolgozni a különböző frakciókkal. Abban az időben Röst Jánossal képviseltük a liberális oldalt, immár ellenzékben. Ez politikai értelemben már egy konfrontatív időszak volt.
– Az országos politikai helyzet változása jelentős mértékben érződött a helyi politikán is. Az MSZP-n belüli törésvonalak, a FIDESZ és a polgármestere közötti konfliktusok mind rányomták a bélyegét az önkormányzati munkára. Az SZDSZ megszűnését követően Új Pólus néven megpróbáltuk a liberális értékeket képviselni, de az új testületbe már nem jutottunk be. Ezzel az aktív pártpolitikai időszakom lezárult, de a magam számára felállított erkölcsi mércét megtartottam.
– Idén szeptemberben mentem nyugdíjba a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központból. Most teljes időben a hobbijaimmal - újságírás, fotózás, koncert- és kiállítás szervezések, utazás - tudok foglalkozni. Továbbra is tagja vagyok a Magyar Jazzkutatási Társaságnak és a Magyar Jazz Szövetségnek. Terveim között több könyv kiadása szerepel. Szeretném az 1996-ban magánkiadásban megjelent Jazz Kanizsán című könyvem előtörténetét megírni.
– Hogy látja a mai önkormányzat működését?
– Több vonatkozásban - jogállamiság, központosítási törekvések - alapvető visszalépést látok a rendszerváltás előtti időkhöz viszonyítva – fogalmazott Halász Gyula.
A helyi önkormányzat működését csak felületesen követem. Ebben a ciklusban nagy kihívás vár a testületre a gazdaságfejlesztés, a vagyongazdálkodás területén, a Kanizsa Aréna működtetésében, szociális és egészségügyi területen. Úgy látom, hogy az országos politika teljesen fogva tartja a helyi önkormányzat működését. A rendszerváltáskor létrehozott önkormányzatiság már csak nyomokban van jelen…
Bakonyi Erzsébet