Nagykanizsa képzőművészete a kapitalizmus időszakában
„Azt gondolom, hogy mindenképpen a kapitalizmus időszaka egy polgári fejlődés időszaka egy óriási változást hozott a képzőművészetbe.”
150 évvel ezelőtt, a kiegyezés után indult meg a polgári művészeti élet Magyarországon, kezdte előadását Kostyál László. A művészettörténész hangsúlyozta: a kapitalizmus korában vált áruvá a művészet hazánkban, a művész szerepe pedig felértékelődött a társadalomban. Hozzátette: a 19. század végén Magyarországon a korábbiakhoz képest nagyon sok művész lett hirtelen és mindegyiknek volt munkája, ugyanis nagy igény alakult ki a műalkotásokért. - Ennek a robbanás szerűen jelentkező igénynek csak gyors és erőteljes művészképzéssel és a művészek számának gyors növekedésével lehetett eleget tenni. Ez a folyamat Nagykanizsán nagyjából a századfordulón kezdődött és egy nagyon intenzív fejlődés mutatkozott meg nagyjából a második világháborúig – mondta Kostyál László művészettörténész.
Diákok hallgatják a képzőművészeti előadást (Fotó: Bakonyi Erzsébet)
A képzőművészeti életnek a vezető alakjai elsősorban a gimnáziumi rajztanárok voltak, tette hozzá a művészettörténész, aki a könyvtár Mindentudás Nagykanizsai Egyetemének volt a vendége. A hasonló alkalmakat már évek óta megszervezik az intézményben. Olyan előadókat hívnak, akik Nagykanizsa Város Monográfiájának szerzői. - A monográfia ez a legfontosabb nagykanizsai identitás képző kötet talán. Ennek a szerzőit ismerjük személyesen is, nemcsak az alkotásokat. Ez a Nagykanizsa Monográfia először számol be úgy a város történetéről, hogy nem valamiféle délibábos kigondolt történet, hanem nagyon szépen adatolt, sokrétűen föltárt történet, ami nagyban segíthet bennünket abban, hogy reális Nagykanizsa képünk legyen - fogalmazott Czupi Gyula a Halis István Városi Könyvtár igazgatója.
A ma délelőtti alkalmon a város több középiskolájából is érkeztek diákok, akik egy tanóra keretében hallgatták végig az előadást. A Kanizsa TV egyébként rögzítette az előadást és hamarosan műsorra tűzi.
