Ásó, kapa, gereblye – „Ezt a földet választottam...”

Fotó: Miholics Szabolcs

Sorozatunk keretében volt szerencsénk olyan birtokokon, kertekben járni, melyek szinte beszéltek. Beszéltek a gondoskodásról, arról a szeretetről, ahogyan tulajdonosaik gondozzák a talpalatnyi földet. Látóhegyen, a Feszt házaspárnál a terület minden egyes szeglete arról árulkodik, nem igazán munka, hanem kikapcsolódás, feltöltődés a hegyi birtok és benne a veteményes.

Sorozatunk e heti címének választása nem volt véletlen, több oka is van. A Feszt házaspár ismert hagyományszeretetéről - jelenleg is a Pántlika néptáncegyüttes tagjai, évtizedek óta a magyar hagyományok ápolói. Ez visszaköszön a látóhegyi birtokuk szinte minden szegletében: népi motívumok, eszközök, régi használati tárgyak fogadják a vendégeket. Másrészt viszont a területet is szinte „első látásra szerelem” szerűen választották.

– Bicikli túrán voltunk a barátainkkal 15 évvel ezelőtt. Nézegettem a birtokot, de aztán tovább mentünk. Egy év múlva már kimondottan vásárlási szempontból nézegelődtünk a környéken a férjemmel, az utolsó pillanatban jöttünk erre. Megint megláttam ezt a területet. Eléggé elhanyagolt volt. A fekvése és minden adottsága olyan volt... azonnal le is vettem a kitett eladó táblát a telefonszámmal együtt, és megvettük - emlékezett vissza Feszt Attiláné, Rózsika.

A vásárlástól kezdve eltelt öt év, alakítgatták, újjáépítették, csinosították a birtokot Feszték. Ahogy mondják, nekik igazán nem is munka, hanem kikapcsolódás a „hegyen” töltött idő.

– Azért ezt megcáfolom, mert rengeteg volt a  munka. És ma is sokat kell tenni azért, hogy így nézzen ki. De ha az ember szeret valamit csinálni, élvezettel csinálja, akkor nem veszi munkának. Mindig is volt kertünk, ettől nem tudok elszakadni. Elfáradunk, igen, de ez egy egészséges fáradtság – mondta mosolyogva Rózsika.

A telek, a díszítőelemek mindegyike kétkezi munka, például a ház teraszának tartóelemei is a birtokon egykor állt fenyőfák alapanyagából készültek.

– Mindent önerőből csinálunk. A költség végtelen lenne, ha mindent iparossal csináltattunk volna... A táncosokkal közösen hordtuk a fát, betonoztunk, jöttek segíteni. Ez így megy. Én is segítek, te is segítesz. Mindent megoldunk önerőből - vette át a szót a birtok ura, Feszt Attila.

Egy titkot - amely szintén a föld szeretetéről, a birtok iránti ragaszkodásról szól - elárult: Ha én, teszem azt, nyernék most a lottón... ezt a birtokot, ezt a földet akkor is megtartanánk. Ugyanúgy gondoznánk, gazdálkodnánk itt. Ez nem csak hobbi, komolyan mondom. Kikapcsolódás - hangsúlyozta a Pántlika táncegyüttes tagja.

A gazdálkodás nem maradhatott ki a beszélgetésből - természetesen a Feszt házaspárnak is van veteményese, amit leginkább az asszony művel. A talpalatnyi kis kertben megterem a paprika, a paradicsom, a hagyma, az uborka, a zöldség és a sárgarépa, melyekből szebbnél szebb példányokat mutatott nekünk a gazdaasszony. De július derekán a másodvetés is hangsúlyos.

– Bizony. Vetettem ismét burgonyát, abból lesz megint szép, zsenge újburgonyám. Késői retket is vetettem. Sőt, évek óta a kerekrépa is helyet kap a kertemben, már látszik a zöldje. Másodvetésként még került zöldbab és fejtőbab is a földbe. Kicsi a kert, de minket kiszolgál. Sőt, többször előfordul, hogy „túltermelésem” van, nagyon szívesen adok a szomszédoknak, a rokonoknak, barátoknak is ezt-azt - árulta el Fesztné Rózsika.

Beszélgetésünk során több alkalommal szóba kerültek a rokonok, barátok, a szomszédok. A Feszt házaspár közelében van a birtoka Sóstaiéknak. Látogatásunk alkalmával éppen saját recept alapján készített krumpliprószával a kezükben látogattak át a szomszédhoz. Nevetve elmondták: „Itt nem lehet kikerülni, hogy be ne hívjon a szomszéd egy kávéra, vagy egy ebédre." A hegyi birtokok szerelmesei egymásra is odafigyelnek. Sok esetben találkoznak, meglátogatják egymást, nem az interneten, hanem élőben. Mert ezt a földet választották.

Vincze Adél