Újratemetés az Inkey-kápolnában – a múlt emléke előtt tisztelegtek
Az Inkey-kápolna falai évszázadok történeteit őrzi. Hit, családi emlékezet, élet és elmúlás kapcsolódik a helyhez, amely egykor az Inkey család temetkezési helyéül is szolgált. Kedden délelőtt a kápolnában azért gyűltek össze, hogy a 2025-ös régészeti feltárás során előkerült emberi maradványokat méltó módon újratemessék.
A kápolnát Inkey Boldizsár építtette a 18. században, a Szent Kereszt tiszteletére. Az épület a család temetkezési helyéül is szolgált, falai között több Inkey talált végső nyughelyet. Közülük Inkey Kázmér neve különösen jelentős, aki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédtisztjeként vállalt szerepet a magyar történelemben. A családi birtok eladása után azonban a kápolna fokozatosan gazdátlanná vált. A második világháborút követő években kifosztották, berendezését elpusztították, a családi kriptát pedig megrongálták. A pusztulás az épület mellett az itt nyugvók emlékét és nyugalmát is érintette.
- A mai újratemetéssel nem változtathatjuk meg a múltat, és nem adhatja vissza mindazt, amit az idő, a pusztulás és az emberi beavatkozás elvett. De megtehetjük azt, ami ma a mi felelősségünk: méltó nyugalmat biztosíthatunk az elhunytaknak, és tisztelettel fordulhatunk azok felé, akiknek földi maradványi hosszú időn át méltatlan körülmények között pihentek. Ezzel a szertartással nemcsak a múlt egy darabját helyezzük vissza a földbe, hanem jelképesen a közösség emlékezetébe is visszafogadjuk azokat, akik egykor ehhez a helyhez tartoztak - mondta el Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója.
A kápolna és környezetének múltját a 2025-ben végzett régészeti kutatás igyekezett feltárni. A munkálatok során korábbi épületmaradványok és Árpád-kori leletek is előkerültek valamint emberi csontmaradványokat találtak. A keddi újratemetés ezeknek az elhunytaknak adta meg a méltó végtisztességet. A gesztus egyúttal arra is emlékeztet, hogy a múlt emlékeinek őrzése nem csupán a falak, tárgyak és régészeti leletek megóvását jelenti, hanem az előttünk élők iránti tiszteletet is.
- Ma sok évtizedes adósságot törlesztünk. Olyan adósságot, amelyet nem mi halmoztunk fel, de a mi felelősségünk és szent kötelességünk törleszteni. Amikor most itt állunk a palini Szent Kereszt-kápolna megszentelt földjén, a múlt fájdalmas, sötét árnyai és a jelen kiengesztelődést kereső fénye találkozik egymással. Hosszú évtizedeken át csend és méltatlanság borult e szent helyre. Az istentelenség és a tudatlanság éveiben, az emberi tudatlanság nem kímélte e sírokat - fogalmazott Károlyi Attila önkormányzati képviselő, tanácsnok.
A megemlékezésen Fliszár Károly nyugalmazott főesperes-plébános mondott szentbeszédet, a Nagykanizsai Fúvószenekar közreműködése pedig tovább emelte az alkalom ünnepélyességét. Az Inkey-kápolnában tartott újratemetés az emberi méltóság és az emlékezet fontosságára hívta fel a figyelmet. A múlt megőrzése közös- hangzott el az eseményen.
B.V.
(Fotók: Kanizsa Médiaház)
