Bivalyok a tarka réten

 „A Tarkarét Biofarm egy festői völgyben található Zalaköveskúton. A legelőket erdők határolják, alul patak kanyarog, ideális élőhelyet biztosítva őshonos bivalyainknak, szarvasmarháinknak és rackajuhainknak. A gyönyörű környezet optimális helyszíne a biogazdálkodásnak, mert abban nem használunk növényvédő szereket, műtrágyákat vagy antibiotikumokat. Jószágainkat barátságos odaadással neveljük ebben a stresszmentes környezetben, és mennyiségi szempontok helyett az állatjólétre és a minőségre koncentrálunk.”

Így mutatkoztak be tudósítónknak a Tarkarét vezetői, üzemeltetői - írja a magyarmezogazdasag.hu oldal   Hajnal-Osvald Zsófia lovastúra-vezető és ménesgazda szakon végzett, gyerekkora óta rengeteg időt tölt lovak és más állatok közelében. Férje, Hajnal György Erdélyben nevelkedett, ahol annak idején még a mindennapok része volt az állattartás. Számára később, ösztönszerűen jött, hogy ezzel is szeretne foglalkozni.

Hajnal György és Hajnal-Osvald Zsófia a bivalyok között

• Hogyan kezdődött a tenyésztés? Milyen tervekkel vagy elképzelésekkel kerültek Zalaköveskútra?

– Mindenképpen együtt és az állattenyésztésben szerettünk volna elhelyezkedni. Szabó László, a farm tulajdonosa állatgondozót keresett az akkor még kis számú és sok fajtájból álló állományhoz – idézték fel a kezdeteket. – Bivallyal akkor még nem volt tapasztalatunk, de hamar belopták magukat a szívünkbe. Kezdetben nem voltak komoly tervek, a tenyésztés irányát később, közösen határoztuk meg, évről évre fejlődve.

Kezdetben az állatállománynak a területek nagyságával arányos növelése volt a cél, és hogy minden tekintetben megfeleljünk a biotermelés szabályainak. Később került képbe a bivalytenyésztés és a bivaly­hús fogyasztásának népszerűsítése.

A bi­valy­tenyésztés az elsődleges, a hús értékesítése mellett különösen fontosnak tekintjük a fajta fenntartását és népszerűsítését. Jelenleg hetven bivalytehenünk van, ami részt vesz a fajfenntartásban. További ötvenöt tavalyi borjú és negyven vegyes korú és ivarú növendék legelészik nálunk. Mellettük néhány szürke marha és magyartarka egészíti ki a szarvas­marha-állományt.

A kiskérődzők, a huszonöt rackajuh és a hatvan parlagi kecske feladata – a húsuk értékesítése mellett – a bivalyok, marhák által meghagyott hajtások lerágása. Ezeknek a húsa is keresett, mivel folyamatosan a dombokat járják, így kifejezetten izmosak. Néhány parlagi szamár is legelészik a területen, ők bármikor kaphatók egy kis simogatásra. A lovaink pedig aktívan részt vesznek a munkában: igencsak megkönnyítik a nagy legelők bejárását, a kerítés, a villanypásztor ellenőrzését. Körülbelül 300 hektáron gazdálkodunk, a biotakarmányt saját területeinkről takarítjuk be a kollégáinkkal.

• A bivalyaikról mit érdemes tudni?

– A bivaly az egyik legkülönlegesebb őshonos állatunk. Kimondottan intelligens, kis törődéssel is nagyon szoros kapcsolatot alakít ki a gondozójával. Igényli a vizes, dagonyázásra alkalmas területeket, és alkalmas az ilyen élőhelyek rehabilitációjára, ráadásul szívesen fogyasztja a más állatok által kevésbé kedvelt sást és nádat. A géppel nem művelhető területek megfelelő állapotba hozhatók velük.

Rendkívül szívósak, rideg tartásban is jó kondícióban áttelelnek. Későn érnek, a növendékeket csak 3 éves korukban állítjuk tenyésztésbe. Viszont hosszú, 25–30 év a hasznos élettartamuk.

A gulya tagjai között erős a kötelék, gyakori a dajkásítás, és hogy egymás borjait is szoptatják. Megjelenésük tömeges, jól izmolt, rövid, széles törzsük nagy erőt sugároz. A bivalyerős kifejezés is onnan ered, hogy a gépek elterjedése előtt könnyedén megbirkóztak még a cséplőgépek vontatásával is.

• Mi mindenre kell odafigyelni egy ekkora tenyészetnél? Mekkora elfoglaltságot és milyen szervezést igényel?

– A napi tennivalók a szezontól függnek, és mindig van valami váratlan helyzet, amit meg kell oldani. Télen a takarmányozás viszi el az időnk nagy részét, tavasszal-nyáron pedig a legeltetés: a villanypásztor folyamatos karbantartása, a legelőváltás, a tisztítás, és ott van emellett a vágás és a hús értékesítése.

Mindig előfordul egy-egy ellés, amiben segíteni kell, aztán krotáliázunk, növendékeket válogatunk, mérlegelünk, a nagy nyári melegben pedig hideg kútvízzel locsoljuk a bivalyokat.

Bár a tenyészetünk nagynak számít, de ha az ember ismeri a jószágait, akkor a nagy egyedszám sem követel túl sok figyelmet. Valamivel több időt kell köztük tölteni, és a nagy számok törvénye alapján többször fordul elő komplikáció, de ezek leküzdhetők.

Az állattenyésztés kötött munka, egész embert igényel. Sok szervezésre van szükség, ha fontosnak tarjuk, hogy egy munkafolyamat se kerüljön ki a kezünk közül. Ezért végig jelen vagyunk elléskor, jelöléskor, a nevelésben, válogatáskor, a szállításnál, a hús feldolgozása és értékesítése során. De ennek köszönhetően hiteles a vállalkozás – amit a vásárlóink elégedettsége is tükröz.

• Ahogy fogalmaztak is, az állatok csodálatos környezetben, stresszmentesen nevelkednek, élnek. Van ennek bármilyen plusz eredménye az állattartásban?

– Rengeteg energiát fektetünk abba, hogy minden egyes állatot ismerjünk, és hogy egytől egyig szelídek, kezesek legyenek, hogy az idegeneket is barátsággal fogadják. Ez a kötelező állat-egészségügyi beavatkozásokat, a mérlegelést, a szállítást is megkönnyíti. Ennek és a környezetnek köszönhetően a húsuk minősége kiváló, erősen márványozott, kiváló a beltartalmi értéke.

• Mi a sorsa a bivalyoknak?

– Elsősorban a bikákat vágjuk, de természetesen folyamatosan szelektáljuk a nőivarú egyedeket is a viselkedésük, a küllemük, az ellenálló képességük, a borjúnevelési tulajdonságaik alapján. Szelíd, tenyésztésre alkalmas bivalyüszők is kikerülnek tőlünk továbbtartásra. Nem teszünk különbséget a tenyész- és vágóállomány között, egyformán tartjuk őket és egyforma bánásmódban részesülnek.

• Kelendő a bivalyhús? Milyen a piaca? Ismerik, kedvelik az emberek?

– Egyre népszerűbb, a környező éttermek szezonban végig étlapon tartják. Akik vásároltak már nálunk, azok szinte kivétel nélkül inkább bivalyt választanak marha helyett.

Nem fordítunk különösebb energiát a marketingre, mégsincs gondunk az eladással. Akit érdekel, az vásárlás előtt megtekintheti az állományt, az állatok tartási körülményeit.

Hiszünk benne, hogy ez a legjobb reklám. Sokszor még az ország másik feléből is érdeklődnek a termékeink, a bivalyok iránt. Nekik a tenyésztőtársainkat szoktuk ajánlani.

• Mik a terveik? Szeretnének fejleszteni?

– Szeretnénk még környezetkímélőbben gazdálkodni, még kevesebb terhet róva a környezetünkre. Új módszereket szeretnénk kipróbálni, mint amilyen a mulcsolás, a szántás nélküli direkt vetés, a biológiai trágyakezelés. Szeretnénk több mézelő virágot a legelőkre és bővíteni a meglévő fás legelőket.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság/Bella Huba