Kutatás: a magyar munkavállalók egyharmadának van lehetősége home office-ra

A távmunkának itthon is nagy lendületet adott a Covid. Bár a pandémia lecsengésével visszaesés következett be, az elmúlt két-három évben a home office elterjedtsége a korábbinál jóval magasabb szinten stabilizálódott a munkahelyeken – derül ki a GKI kutatásából.

A GKI reprezentatív felmérése szerint a magyar munkavállalók csaknem 30 százaléknak volt lehetősége otthonról is dolgozni az elmúlt fél évben. A kutatást 2025 szeptemberében ezerfős mintán végezték,18-66 év közötti dolgozók megkérdezésével. A havi nettó 700 ezer forint felett keresők körében a home office aránya 60 százalék körüli. Az otthoni munkavégzés 2020 tavaszán, a pandémia első hulláma alatt volt a csúcson, akkor 700 ezren dolgoztak otthonról. A kutatás további eredményeiről Petz Raymund, a GKI vezető kutatója beszélt részéletesebben az InfoRádióban. Mint mondta, minden negyedik, távmunkában is dolgozó csak alkalmanként élhet a home office eszközével, háromnegyedük viszont rendszeresen alkalmazhatja.

A KSH adatai szerint a Covid előtt körülbelül százezren dolgoztak otthonról Magyarországon, ez a szám hétszereződött meg a koronavírus-járvány berobbanásával, illetve a korlátozó intézkedések bevezetése után. Petz Raymund emlékeztetett, hogy akkoriban szinte mindenki távmunkára kényszerült, akinek a jelenléte nem volt elengedhetetlenül fontos. A két nagyobb Covid-hullám között 300 ezer környékére esett vissza ez a szám, de a második hullám tetőzésekor ismét 600 ezerre ugrott. Ahogy lecsengett a világjárvány, sokan visszatértek fizikailag is a munkahelyükre, a home office azonban egyáltalán nem merült feledésbe, így jelenleg 300-400 ezer magyar munkavállaló érintett a távmunkában.

Ez a foglalkoztatási forma főként a szolgáltatások területén alkalmazható, és a pandémia elmúlásával is népszerű maradt. A home office mára nagyon elterjedt a kreatív munkahelyeken, az építőiparon belül a mérnöki, tervezői részlegen, illetve az online oktatásban is.

A távmunka tekintetében az egyes korosztályok között igen jelentős különbségek figyelhetők meg. Petz Raymund elmondta: a 29 év alatti munkavállalók csaknem fele dolgozik alkalmanként vagy rendszeresen otthonról. Ebben a korcsoportban a legmagasabb az igény a munka és a szabadidő rugalmas alakítására. A középgenerációkhoz tartozók (30 és 50 év közöttiek) közül minden negyedik alkalmazott dolgozik távmunkában is. Az ötvenes éveikben járók egyharmada, míg a hatvan év felettieknek csupán az egyötöde végez munkát otthonról a GKI felmérése szerint.

Petz Raymund kiemelte: ennek a munkavégzési formának az alkalmazása nagyban függ attól, hogy az adott munkaterület vagy munkahely képes-e biztosítani a feltételeket, megvan-e a szükséges technikai háttér. Mint fogalmazott, az is sok mindent meghatároz, hogy „a 60 éven felettiek online kultúrája vélhetően alacsonyabb, mint a 30 év alattiaké”. Hozzátette: a fiatalabb generációk tagjai az élethelyzetükből adódóan nagyobb rugalmasságot várnak el, ugyanakkor „nem jellemző a körükben a tisztán home office-os munkavégzés”, mert a szocializációjukhoz hozzájárul a munkahelyi jelenlét, és ezt ők maguk is érzékelik.

A kutatásból az is kiderül, hogy minden második felsőfokú végzettségű számára adott a távmunka lehetősége, míg a középfokú bizonyítvánnyal rendelkezőknél csak minden ötödiknek. Az önálló értelmiségi szakmákban a home office előfordulása 80 százalék feletti, de a felső vezetők több, mint fele is érintett. Érdekes különbség alakult ki a verseny- és a közszféra között. Amíg a versenyszférában a beosztott diplomások és az irodai alkalmazottak 71, illetve 43 százaléka dolgozhat legalább időnként home office-ban, addig a közszférában ugyanez a két arány 10 és 16 százalék.

A közép-magyarországi régióban a távmunka csaknem a dolgozók felére kiterjed (44 százalék), de az átlagosnál magasabb a közép-dunántúli régió érintettsége is (37 százalék). A többi vidéki körzetben 20 százalék körüli arányokkal lehetett találkozni. A home office gyakorisága a jövedelem emelkedésével lényegében párhuzamosan nő: a legfeljebb havi 200 ezer forint nettó fizetést keresők között elvétve találhatók távmunkában is foglalkoztatottak.

A home office-ban is dolgozók közül minden hatodik egyáltalán nem jár be a munkahelyére, a többieket hibrid formában foglalkoztatják.

A csak otthonról dolgozók 80 százaléka nő és 20 százaléka férfi.

A felsőfokú végzettségűek körében sokkal gyakoribb a teljesen otthonról végzett munka, mint a középfokú végzettséget szerzettek között.

A multinacionális vállalatoknál, a nemzetközi szolgáltató központoknál, a bankoknál és az IT-szektorban a nemzetközi gyakorlat és a tehetségmegtartás miatt általában elterjedtebb a hibrid modell. A kisebb hazai cégeknél nagy a szórás. Van, ahol engedik a rugalmasságot, mert inkább a költségeken való spórolásra (iroda, rezsi) helyezik a hangsúlyt, máshol viszont fontosabb az ellenőrzési szempont, és ragaszkodnak a teljes munkaidős irodai jelenléthez.

infostart.hu