Egy elfelejtett kanizsai, avagy ki volt Dr. K.H.G.? (I. rész)
Kedvenc íróim közé tartozik Örkény István, az Egyperces novellák pedig meghatározták a humorhoz fűződő viszonyomat.
Sokáig nem volt információnk, hogy ki lehetett a titokzatos Dr. K.H.G.
Örkény István - IN MEMORIAM DR. K. H. G.
– Hölderlin ist ihnen unbekannt?
Kérdezte dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.
– Ki volt az? – kérdezte a német őr.
– Aki a Hyperiont írta – magyarázta dr. K. H. G.
Nagyon szeretett magyarázni.
– A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine?
– Kik ezek? – kérdezte az őr.
– Költők – mondta dr. K. H. G.
– Schiller nevét se ismeri?
– De ismerem – mondta a német őr.
– És Rilkét?
– Őt is – mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t.
Dr. K.H.G.-t Örkény István K. Havas Gézáról mintázta. K. Havas Géza tragédiájában az intellektuális fölényt ábrázolta a barbár, kulturálatlan erőszak fölött.
K. Havas Géza nevében a „K.” a Kanizsai kezdőbetűként szerepelt, a névazonosság megkülönböztetésére.
Felesége: Rudas Klára grafikusművész (1942.-)
K. Havas Géza 75 éve, 1945. 04. 25-én halt meg.
Dr. Havas (1886-ig Hónig) Hugó ügyvéd és Horseczky Julianna gyermekeként, asszimilált zsidó, polgári családban született, 1905. november 13-án, Nagykanizsán. Elemibe és kezdetben középiskolába is szülővárosában járt.
1915 és 1921 között a nagykanizsai Kegyes Tanítórendi Katolikus Gimnázium tanulója, ám az 1921/22. tanévben egy „diákcsíny” miatt az iskolából kicsapták, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 63282/1922. V. számú rendelete alapján.
Fejtő Ferenccel többször volt alkalmam személyesen találkozni, beszélgetni, Nagykanizsán és Párizsban a lakásán is. Mindketten kanizsaiak voltak, több közös pont volt az életükben, K. Havas Géza négy évvel volt idősebb (hasonló korosztály), összekötötte őket a Szép Szó folyóirat és József Attila személye is.
Kanizsán abban az időben a Rákóczi utcában működtek bordélyházak (a kanizsaiak nem hivataloson Öröm-völgynek nevezték).
Amikor szóba hoztam Fejtő Ferencnél K. Havas Gézát, általában kitért előle, csupán két dologról beszélt vele kapcsolatban.
Az első, hogy miért csapták ki őt az iskolából. Fejtő Ferenc úgy emlékezett, hogy egy bordélyházban találkozott K. Havas Géza az egyik tanárával.
A történetet megerősítette Lengyel András irodalomtörténész, a K. Havas Géza emlékezete c. tanulmányában. Ott arról írt, hogy a tanár ellenőrzést tartott a bordélyházban, és azt követően K. Havas Gézát, több diáktársával együtt csapták ki.
A másik esetben József Attila szárszói temetésével kapcsolatosan mesélt, amelyen mindketten részt vettek.
A gimnázium hetedik és nyolcadik osztályát Székesfehérvárott, a Ciszterci rendi Szent István Katolikus Gimnázium magántanulójaként végezte el.
Már diákkorában kitűnt műveltségével, németül, angolul és franciául is tudott, kiváló latinista volt.
A két világháború közötti korszak egyik jelentős újságírója, publicistája. Klasszika-filológusnak készült, de családi okból a tanulmányait meg sem kezdhette, banktisztviselőként, könyvelőként dolgozott. Műveltségére autodidakta módon tett szert. Kezdetben baloldali radikális író, gondolkodó volt, egyes adatok szerint belépett a kommunista pártba (1930), először a KIMSZ-ben fejtett ki mozgalmi munkát (1930-tól; 1932-ben letartóztatták). Később írásai miatt sajtópert indítottak ellene: a Szabad Írás c. irodalmi folyóiratban megjelent, Irányított irodalmi tervgazdálkodás (1934) c. cikkéért – amely a fasizálódó magyar szellemi életről írt – került bíróság elé.
A Gömbös-kormány kultúrpolitikai tevékenységét elemezve elsőként írt a kormány fasiszta jellegéről, ugyanakkor elsők között szakított azzal az akkor elhíresült kommunista elemzéssel, amely a polgári demokratikus írókat egységesen „fasisztának” bélyegezte. Különösen érdekes volt Einstein és Freud levelezésének közlése, ezzel épp egy lehetséges antifasiszta polgári magatartást elemzett. A szociáldemokrata Népszava, a Szép Szó és a Századunk főmunkatársa volt, s a Fórum című folyóiratot is szerkesztette.
Lejegyezte: Röst János
Felhasznált forrásanyag: Örkény István, Fejtő Ferenc, Faludy György, Nyerges András, Lengyel András, Kozák Péter (Pályakép) írásai, emlékei, nyilvános, internetes portálok