Nem csak a koronavírus rázta meg Zágrábot…

Múlt vasárnap kora reggel a Richter-skála szerinti 5,3-as erősségű földrengést mértek Zágrábban, melyet nem sokkal később egy 5,1-es és egy 3,7-es utórengés követett. Bár halálos áldozatokról nem számoltak be, de a szerencsétlenség következtében többen is megsérültek. A rengést hazánkban, az egész Dunántúlon is érezni lehetett.

Mint minden nap, vasárnap is hat órakor kelt Mónika Ergotić és családja. A zalai származású fiatal anyuka évek óta Zágrábban él. Az átlagosnak tűnő reggelt azonban egy nem várt természeti jelenség rázta meg. – Épp a reggelihez készülődtünk, a fiam a kezemben volt, a kislányom a földön játszott, mikor egy hatalmas pukkanást hallottunk. Az első gondolatom az volt, hogy talán egy bomba? Fogalmam sem volt mi történt. Felkaptuk a gyerekeket a férjemmel, ő tartott minket, mert olyan érzésünk volt, hogy azonnal a földre esünk. A falak – én még ilyet nem láttam – szinte hintáztak. Még most is remeg a kezem. A TV is majdnem ledőlt a polcról. Úgy éreztem, nagyon sokáig tartott, meg sem tudtunk szólalni – osztotta meg telefonon tapasztalatait lapunkkal Mónika Ergotić.

A horvát fővárost és térségét 6 óra 24 perckor a Richter-skála szerinti 5,3-as földrengés rázta meg. A közepes erősségűnek számító földmozgás hatására több épület is megrongálódott – köztük a város koronájaként is emlegetett Mária Mennybemenetele Székesegyház tornyainak egyike. Az utcákat méretes kődarabok és épületelemek borították, a lehulló törmelékek pedig a házak tövében parkoló autókat sem kímélték. A legjelentősebb károkat azonban a műemlék épületek szenvedték el. A földmozgást követően többen pánikszerűen hagyták el otthonaikat. – Mikor elmúlt a rengés, az első gondolatunk az volt, hogy ki kell mennünk a házból. A férjem amúgy is nagyon praktikus – a koronavírus miatt meg pláne –, ezért össze vannak készítve a papírjaink, nekünk és a gyerekeknek legalább egy napra elegendő étel. Gyorsan mindent egy nagy nejlonzsákba szórtunk, fel sem öltöztünk, csak kint az utcán. Olyan érzés volt, mintha egy katasztrófafilmben lenne az ember – fogalmazott Mónika Ergotić, aki azt is elárulta, hogy milyen károk keletkeztek a lakásukban. – Nálunk nem volt pánik és hisztéria, mert olyan városrészben lakunk, ahol újépítésű házak vannak. Itt főleg fák dőltek ki, ágak szakadtak le, de például nem hullott vakolat és kémény sem dőlt le. Viszont nagyon sokan a garázsból az utcára vitték az autójukat és inkább az út szélén, a járdán parkoltak le. A mi lakótömbünk valóban fiatal, talán négy éve adhatták át. A negyedik emeleten lakunk – itt képek estek le a falról, illetve a porcelánok a polcról, ezek törtek össze, de komolyabb kár nem történt. A hatodikon lakóknál ellenben megrepedt a fal – mondta el Mónika.

A kora reggeli Richter-skála szerint 5,3-as fő rengést, egy 5,1-es és egy 3,7-es erősségű utórengés követte, amelyet Magyarországon, a Dunántúlon – köztük Nagykanizsán – is érezni lehetett. – Arra ébredtünk, hogy egy pillanatra megmozdult alattunk az ágy és a polcon összekoccantak a tárgyak. Nagyon megijedtünk – nyilatkozta egy kiskanizsai lakos.

Fotó: facebook

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint Zala megyében és környékén nem okozott károkat a földrengés. Nem úgy, mint a horvát fővárosban, ahol mindezek mellett többen meg is sérültek. Horvátországot most már nemcsak a koronavírus-járvány sújtja, hanem a földrengés okozta problémákat is kezelni kell. A délkelet-európai állam vasárnap kora délután ezért nemzetközi segítségért folyamodott az Európai Unió Veszélyhelyzet-kezelési Koordinációs Központján keresztül: a tagállamoktól egyebek mellett sátrakat, fektetőanyagokat, világító- és fűtőberendezéseket, egészségügyi védőeszközöket és felszereléseket kért. Magyarország viszonylag rövid időn belül reagált a felhívásra, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság már másnap útjára indította azt a segélyszállítmányt, melyben kétszáz tábori ágyat és matracot juttattak el a szomszédos országba. A kárelhárítást azonban nehezíti, hogy Horvátországban egyre nagyobb számban nő a regisztrált koronavírussal fertőzöttek száma.

A dél-zalai térségben élők legutóbb egyébként január elején tapasztalhattak földmozgást, akkor a Richter-skála szerinti 3,5-ös erősségű rengést mértek, melynek epicentrumra Murakeresztúr közelében volt.

Nagy Éva